74332. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsolószerkezet lekötött léghajók kötelének vezető szánja számmára
Megjelent 1919. évi junius lió 21-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74832. szám. V/h. OSZTÁLY. Átkapcsoló szerkezet lekötött léghajók kötelének vezetőszánja számára. LUFT FAHRZEUG-G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 december hó 5-ike. A találmány tárgya oly szerkezet, mely lekötött léghajók kötelékének göngyölítő dobjával a csévélószánt önműködően átkapcsolja, oly célból, hogy a kötél több rétegben göngyölíttessék a dobra. Ezen átkapcsoló szerkezet azáltal tűnik ki, hogy működése a göngyölítő dob forgásirányától, a kötél húzó erejétől és a kötélrétegek számától független. Az átkapcsolást egy tolórúd, egy reverzáló mű és a tulajdonképeni átkapcsoló szerkezet eszközli, mely utóbbi égy görbületi korongból, egy rúgóházból, egy kilincses záró szerkezetből, egy záró kerékből és egy fogaskerékből áll. A mellékelt rajzban a találmány tárgyai egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az egész szerkezetnek oldalnézete. A 2. ábra a rúgóháznak nagyobb léptékű oldalnézete. A 3. ábra az átkapcsoló szerkezetnek nagyobb léptékű metszete. A . *4. ábra metszet a 3. ábrának A—B vonala szerinti. Az 5. ábra a kilincses záró szerkezetnek metszete. A 6. ábra a görbületi korong oldalnézete. A (c) szán (1. ábra) egy rajta elrendezett csavaranya révén az (e) csavarorsó segélyével egv vezeték mentén ide-oda mozgattatik azálta', hogy az (e) orsót a dobtengely a (g, h) lánckerekek és egy reverzáló mű útján forgatja. Az utóbbi, mely ismert módon kúpkerekebből és. toló ékből áll, arra szolgál, hogy a (g) lánckerék forgásirányát a (h) lánckerék forgásirányához képest megváltoztasa, aszerint, amint az (i) emeltyű a toló éket alz egyik vagy másik kúpkerékbe tolja be. A toló ék középső helyzetéinél a (h) kerék nem forgattatik. A szerkezet célja a csévél® szán mozgásirányát ezen szán véghelyzeteinél megfordítani1 , vagyis az (i) emeltyűt, ill. az ezzel közös tengelyen ülő (k) emeltyűt a szánnak véghelyzeteinél átfektetni, még pedig függetlenül attól, hogy ezen emeltyű egy előbbi átkapcsolásból kifolyólag, mily helyzetben van. Az (ni) tolórúd, valahányszor a (c) szán bal- vagy jobboldali véghelyzetébe tér, mindig ugyanazon irányban éspedig balfelé lolatik el. Ha ugyanis a (c) szán balíelé mozog, akkor annak alsó (11) ütközője közvetlenül az (m) rúdnak (p) ütközőjébe ütődik, ha pedig a szán jobbra mozog, ' akkor annak felső (1) ütközője az (n) csaphoz érve a kétkarú (o) emeltyű révén mozgatja az (m) rúdat balra, amikor is az (in) rúdnak mindenkori visszamenesztését a (q) rúgó eszközli. Az (ül) rúdnak mozgását fogas rúd és fogas kerék (3. ábra) vagy valamely kúpkerekű hajtómű vagy lánckerekű hajtómű mozgássá alakítja. A (8) fogas kerék (3. ábra) oly szerkezeti