74312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek oxigénnel való autogén megmunkálására és levegővel való hegesztésére

Megjelent liíli). évi junius hó 17-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74812. szám. » XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás fémeknek oxygénnel való autogén megmunkálására és levegővel való hegesztésére. BERLIN-ANHALTISCHE MASCHINENBAU-A.-G. BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 február hó 25-ike. Fémeknek oxygénnel való autogén megmun­kálására eddig főleg csak hydrogént va^ ace­lylénl használtak fütőgáz gyanánt. Megkísérelték már a drága és gyakran ne­hezen beszerezhető hydrogén helyeiI az ezzel rokon vízgázt alkalmazni, mely kerek számok­ban 50 térfogatrész hvdrogénből, 40 térfogatrész szénoxydból és 5—5 térfogatrész szénsavból és nitrogénből áll. Az ebbeli kísérletek azonban nem sikerüllek, mert a hegesztéshez szükséges hőfok nem volt elérhető. A jelen találmányi képező eljárás szeriní már most fűtőgáz gyanánt vízgázt alkalmazunk, mely nem éghető alkatrészeitől a szénsavtól és a nit­rogéntől egészben vagy részben meg vau szaba­dítva. Kísérletek igazolták, hogy az oxygénnel való autogén hegesztéshez már akkor lehet víz­gázt alkalmazni, ha ez vagy szénsavat, vagy nil­rogénl löbbé nem tartalmaz. Nitrogénmentes, de szénsavat még tartalmazó vízgázzal foganatosí­tott hegesztések a szénsavmentes,. de nitrogént még tartalmazó vízgázzal foganatosított hegesz­tésekkel szemben nagyobb nyújlha lósággal bír­lak. A legjobb hegesztési eredmények azonban oly vízgázzal érettek el. melytőr úgy a szénsav, mint a nitrogén elvonatott. Ezen jelenségnek okát részben abban kell ke­resni, hogy az ugyancsak, de haszon nélkül föl­melegílendő ballaistgázok gyanánt ható szénsav­nak és-nitrogénnek eltávolítása után a ftttőhatás fokozódik. A szénsavnak káros hatása na,gyob­bára onnan ered, hogy a szénsav a lángban föl­bont lik, mely folyamaihoz hő kívántatik meg,' mely a lángtól elvonatik. A szénsavtól, illetve a nitrogéntől, vagy mind­kettőtől megszabadított vízgázt ezenkívül igen előnyösen lehet alkalmazni a levegővel való hegesztéshez is pl. cső- vagy kazángyártásnál vezeték- és lángcsövek hossz- és kerületi varra­tainak, valamint vizikamráknak stb. hegesztésére, i A nemesitelt vízgáznak alkalmazásával fogana­tosított ezen hegesztés gyorsabban megy végbe, elégések elkerültetnek és a hegesztő készülékek­nek terhes zúgása, ha nem is kerültetik el egé­szen, de nagyon csökkenttetik, meri a most na­gyobb égési, hőmérséklet következtében kisebb gáz- és légnyomással és így kevésbé jól kevert gáz- és légkeverékkel dolgozhatunk. A vízgáz előállítása tudvalevőleg két, ismét­lődő fázisban lörténik: A fütő-fázisban, amely­ben az égési anyagot a levegő forróra fújja' és a gázfázisban, amelyben a gőz az izzó égési anyagon kereszlülvezettelik. A generátorban maradó forróra fújt gázokból, melyek körülbelül 75 lérfogatrész nitrogénből, 15 térfogatrész szén­savból és 10 térfogatrész szénoxydból állanak, ered főleg a a vízgáznak nitrogéntartalma. 11a a gázolásnál mái- most az előbb előállított gázt, mely a forróra fújt gáznak maradékaival ke­verve van, a tárolásból kizárjuk, vagy külön fogjuk föl, akkor oly nemesíletl vízgázt kapunk, ! I

Next

/
Thumbnails
Contents