74248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza szűrőtömegek kimosására

metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint, a 3. ábra pedig metszet az 1, ábrának C—D vonala szerint. Az alaprajzban derékszög négyszögalakú egyes szűrők, amelyek közül az 1. ábrán h^rom van föltüntetve, egymástól el vannak különítve, keskeny oldalukon azonban közös (a) nyersvízcsatornával, közös (c) inosóvíztart-ánnyal és közös (r) nyersvíztartánnyal bírnak. Az (a) nyersvízcsatornából a nyers vizet az (e) csőtoldatokon és (b) csatornákon át az (f) szűrőágyakon elosztjuk. A tiszta víz az (m) csöveken (g) sebességszabályozókon át az (r) tisztavíztartányba jut. A mosóvizet az (n) tisztavízcsatornából a (v) visszacsapó szelepen át minden egyes szűrőből kapjuk, mely mosóvíz azután a mosóvíztartányban gyűlik össze. Ha a mosóvíztartány elég mélyen fekszik, akkor a víznek természetes esése által telik meg, ellenkező esetben pedig a gyűjtőtérben légszivattyú segélyével légritkitást idézünk elő. A (v) visszacsapó szelep a forgatható (k) szelettyűn van alkalmazva, melyet a (p) orsóval és (t) rúddal nyithatunk és zárhatunk. Egyszerűség kedvéért, kivévén a (g) vízsebességszabályozókat, a többi szabályozó készülék a rajzon nincsen föltüntetve, Ha valamelyik szűrőt kiakarjuk mosni, akkor ennek (w) kieresztő szelepét zárjuk, a (k) szelettyűt a (p) orsó segélyével nyitjuk és egy légkazánból az (u) csövön át nyomólevegőt eresztünk be. Természetes, hogy ha légritkítást alkalmaztunk, akkor előzőleg a légszívó csövet elzárjuk. Valamennyi többi szűrőnek (v) szelepe a túlnyomás következtében záródik és a mosóvíz az (n) csatornán át a kimosandó szűrőágy alá jut és az áteresztő (h) szűrőfenéken át egyenletesen elosztja, alulról fölfelé a szürőanyagon áthatol. A mosóvíz ismert módon a leülepedett iszapot magával ragadja és azután a szűrőfalakon át az iszapcsatornába ömlik, ahonnan elvezetjük. Ugyanabban az időben valamennyi többi szűrő szűrőmunkája zavartalanul tovább folyik. Elegendő kimosás után az illető szűrőnek (k) szelettyííjét zárjuk, ép úgy az (u) nyomólégvezetőcsövet is, a (w) szelepet és az esetleges szívólégvezetéket is nyitunk. Valamenynyi (v) visszacsapószelep ekkor magától kinyílik, ugy hogy a mosóvíz a (c) térben ismét összegyűlik és már a legrövidebb idő alatt elegendő vízmennyiség áll rendelkezésünkre egy másik szűrőnek a kimosására. Ha a mosó víztér magasabban fekszik, akkor nincsen nyomólevegőre szükségünk, hanem magának a vízoszlopnak esését használjuk föl hajtóerőnek. Á mosóvizet az (m) csövekből vagy az (r) tiszta víztartányból is vehetjük a mosóvíztartány megtöltésére a szűrőperiódus alatt. Az egyes szűrők nemcsak egymás mellett, hanem egymás fölött "is" clrendezhetők. Célszerű, ha valamennyi egyes szűrő részére egyetlen közös mosóviztartányt alkalmazunk, a berendezés azonban ugy is létesíthető, hogy aem valamennyi, hanem csak bizonyos számú egyes szűrőhöz tartozik egy közös mosóvíztartány. Szabadalmi igények. 1. Eljárás laza szűrőtömegeknek kimosására alulról fölfelé behatoló mosóvízzel, melyet a szűrőperiódus alatt a szűrőtömegnek közelében összegyűjtünk, azáltal jellemezve, hogy a szűrőperiódus alatt tetszőleges számú egyes szűrőkből mosóvizet egy a közvetlen közelükben fekvő gyűjtőhelyre vezetünk és ezt a mosóvizet mindenkor csak egy szűrőnek kimosására használjuk. 2. Szűrő az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítására, jellemezve az egymás mellett alkalmazott szűrőknek egymástól való elkülönítése és azoknak a közös mosótérrel szelep, vagy más záróelem segélyével való önkényesen nyitható és zárható öszszekötése által. 3. A 2. alatt igényelt szűrőnek egy kiviteli alakja, jellemezve az egyes szűrőknek tisztavízcsatornái és a mosóvíz gyüjtőtere között alkalmazott visszacsapó szelep által, melyen át a gyűjtőtérbe önműködően elegendő tiszta víz megy át. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomla, Budapest.