74221. lajstromszámú szabadalom • Ásványolajokhoz való égő
írletfifieni 1919. évi junius hó 17-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74221. szám. II/d. OSZTÁLY. Ásványolajokhoz való égő. DEGEN JAKAB KEBESKEDŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 március hó 2-ika. Jelen találmány tárgya ásványolajokhoz, főképen nehéz ásványolajokhoz való lánipaégő, mely úgy külső, mint pedig belső világításhoz alkalmazható. A találmány lényege abban áll, hogy az égőfejben a bélvezeték mellett az égőanyag tartályába szolgáló csövecske van elrendezve, amely az égőanyag tartályának fölmelegedése folytán a tartályban keletkező olajgőzöket és gázokat odavezeti a bél lángjába, ami ezáltal erősödik. Az olajgőzöknek és gázoknak az égőanyag tarlályából való elvezetése folytán megszűnik az a túlnyomás, ami eddig az égőanyagra hatott, azt káros módon benyomta a bélvezetékbe és úgy fölszorította, hogy emiatt a bélláng gyakran elaludt a lámpa rázódásakor. A csövecske helyett egy kis lyuk is használható, amelyet az égőanyagtartály és az égőfej közötti választófalban alkalmazunk. A rajzok a találmány tárgyának kiviteli példáit lapos belű égőre alkalmazva tüntetik föl. . 1. ábra az égő függélyes metszete. 2. ábra egy szabadba való égőfej nézete, az előbbihez képest 90 fokkal elforgatott helyzetben, karzat nélkül. 3. ábra föliilnézet. 4. ábra egy karzatos, cilinderes szobalámpa nézete. Amint az 1. és 3. ábrából látható, az (a) égőfej (b) rekeszfalában a (c) égősüveg és (d) égőaljazat között, az (e) bélvezeték mellett egy (f) csövecske van elrendezve, amely beleér az égőanyagtartályba és szorosan az (e) bélvezeték fölső nyílása alatt végződik. Amint már bevezetőleg említettük, ezen a csövecskén keresztül egyenlítődik ki az égőanyagtartályban levő olajgőzöknek a melegtől képződő túlnyomása és egyben ez a csövecske az olajgőzöket a béllángba vezeti, ami ezáltal jelentékenyen megerősödik. Az (f) csövecskét egyszerűen egy, a (b) rekeszfalban elrendezett lyuk is helyettesítheti, amely hasonlóképen létesít összeköttetést az égőanyagtartály belseje és a bélláng között. Ha az égőt külső világításhoz használjuk, pl. laternába való szabad égő stb. gyanánt, akkor az égőfejet előnyösen a 2. ábra szerint fölső toldat és karzat nélkül készítjük. Ha azonban védett helyen, belső világításhoz való lámpában használjuk az égőt, akkor, amint az 1. és 4. ábrából látható, a (c) égősüvegre előnyösen egy második