74166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papíranyagfonal előállítására sejtanyagból vagy hasonlókból

- 2 Ezt vagy a síkszitás gépen vagy az ezen géptől a kártoló gépig vezető úton vagy későbbi időben eszközölhetjük, ha a bundát nem akarjuk a szíkszitás géptől azonnal a kártoló géphez átvezetni, hanem inkább előbb fölgöngyölíteni akarjuk. Az összezsugorítás, duzzasztás vagy, efféle tetszőleges módon, célszerűen azonban azáltal eszközölhető, hogy a nedves rostanyagot ismert módon szárítódobhoz vagy nedvesen sajtolóhengerhez verjük, azon megszárítjuk és azután kaparókésisel leszedjük. Természetes, hogy máskép is járhatunk el, mint már előbb említettük. Hogy a rostok egymáson való tapadását elősegítsük, a legkülönfélébb segédeszközöket alkalmazhatjuk, így pl. a rostanyag híg duzzasztmányához oly anyagokat adagolhatunk, melyek a rostanyag beszáradásánál az egymáshoz tapadást elősegítik. E tekintetben mindazon anyagok jönnek számba, melyek vízben emuigálhatók és beszáradásnál a sejtfalak körül szigetelő réteget hagynak hátra, ami pl. olaj, zsiradék, gyanta, szénhidrogén és efféle alkalmazása esetén áll elő. Azáltal, hogy ezen anyagok a híg duzzasztmányban emuigáitatnak, nemcsak feltűnő módon lazítjuk a rostanyagot, hanem az anyag sokkal egyenletesebb eloszlását is érjük el. A híg duzzasztmányban más anyagokat, pl. keményíthető fehérjeanyagokat, ragaszanyagokat, töltőanyagokat és efféléket is lehet szétosztani úgy, hogy a rostok ezen anyagokkal kezelve maradnak és nemesítésnek, illetve szilárdításnak vettetnek alá. Mindazon esetekben azonban, amelyekben kikészítő szerek, pi. oxidáló olajok, keményíthető fehérjeanyagok és effélék alkalmaztatnak, ezek által a rostokat nem mechanikailag ragasztjuk össze, hanem a rostfölületen érdes csapadékot képezzünk, melynek útján a rostok egymáshoz tapadnak. Hogy a rostok lazulását tovább is elősegítsük, valamint lágyságukat fokozzuk, a híg duzzasztmányhoz még a legkülönfélébb anyagok adagolhatok, így pl. a szándékolt célt könnyen elpárolgó folyadékok, vegyi anyag"ok, erjedést gerjesztők és effélék által lehet elérni. Ezen anyagok birnak azzal a képességgel, hogy gázokat vagy gőzöket fejlesztenek, ami által a rostanyag lazíttatik. Lehet azonban folyadékokat, pl. alkoholt, benzolt és effélét a híg duzzasztmányhoz adagolni és azután a száradásnál gőzöket fejleszteni és ezzel a rostok összesülését megakadályozni, ami tisztán vizes föloldásnál könnyen beállhatna. Természetes, hogy a hatás különösen akkor lesz erős, ha a földuzzasztásnál víz egyáltalán el -kerültetik és tisztán csak a könnyen forró vagy könneyen elpárolgó folyadékok alkalmaztatnak. Vegyi anyagokkép azok jöhetnek tekintetbe, melyek magukban vagy más anyagokkal együtt gázfejlődést okoznak és ezzel a szándékolt lazítást előidézik. így lehet karbonátokat al kalmazni, pl. szódát, kettedszénsavas nátront, mely savak, pl. sósav hozzáadása esetén szénsavat fejlesztenek. Az erjedést gerjesztők említett hozzáadása által is a gázképződést és ezzel a rostanyag lazítását tesszük lehetővé. Különösen alkalmasaknak bizonyultak a tejsav erj edésger j esztői. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a gázokat vagy gőzöket képező anyagoknak a híg duzzasztmányhoz való hozzáadása által gyakran egyúttal a simulékony fokozása éretik el, ami különösen a sejtszövetanyagnál jelentős. Természetes, hogy nem állja semmi útját annak, hogy a különféle segédszereket egymásután tetszőleges sorrendben hozzuk alkalmazásra és ezáltal a lazulást és simulékonnyátételt még tovább fokozzuk. Kísérletek igazolták, hogy a rostfölület bizonyos finom érdessége és tapadóképessége azáltal is érhető el, hogy poralakú, földes anyagok, pl. kaolin, talkum, bárium szulfát, kalciumkarbonát, gipsz, cement és effélék szárazon vagy nedvesen adagoltatnak hozzá. Ezen