74118. lajstromszámú szabadalom • Formakeret működődarabok előállítására

gein fannak az összekapcsolóberendezések elhelyezve, melyek a (6) tartórészből és (5) zárólemezből állanak. A zárólemez a tartórészben föl és le mozgatható a (4i fogantyús kar mozgatása által, a zárólemezbe erősített és a (4) kar egy furatán átnyúló (7) csap segélyével. A (4) karukat forgáscsapjuk csuklósan köti az (1, 1) oldalfalakhoz. Az (5) zárólemeznek egy vezető kivágása van, melynek fölső és alsó vége függőleges, középső része ellenben ferde irányú. Ebbe a kivágásba illeszkedik a (8) csap, amely a (2, 2) homlokfalakkal áll szilárd összeköttetésben úgy, hogy az ennek mozgását követni kénytelen. Az (1, 1), III_ (2, 2) falpárokat egymással négy (3) csuklódarab köti össze. A munka menete ennél az új formakerctnél ezekután a következő:

miután a formakeret a (4) karok lenyomása által a később ismertetendő módon lezáratott (1. és 2. ábra baloldala), a keret belsejében elhelyezendők a formamagok, melyek az előállítandó műkődaraboknak a kívánt alakot megadják, mire az anyag betöltése és döngetése után két munkás a (4) karok fogantyúiknál fogva a keretet fölemelheti. A keret önsúlya és a beledöngölt műkőanyag súlya következtében előbb a négy (4) kar egyedül fog fölfelé emelkedni és a (7) csapok útján az (5) elzárólemezt h magával emeli a (6) tartórészben megközelítőleg függőleges irányban. A (8) csapok az (5) elzárólemez vezető kivágásaiban mindazideig mozdulatlanul maradnak, míg el nem érkeznek a vezető kivágás ;ferde részéhez, mikor is a (4) kar további emelkedése alatt a vele együtt emelkedő (5) zárólemez a (8) csapot s ezzel együtt a (2, 2) homlokfalakat kifelé nyomja. Mikor a (4) karok eljutottak legmagasabb helyzetükbe, a homlokfalak egymástéi való eltávolodása kétszerese lesz a vezető kivágás ferde része vízszintes vetületének. A homlokfalak kifelé mozgása egyidejűleg a (3) csuklódarabok segélyével az (1, 1) oldalfalakat is eltávolítják egymástól. Minthogy a (4) karok közül kettőkettő ugyanegy oldalfalon van megerősítve és így forgáspontjaik egymáshoz képest viszonylag elmozdíthatatlanok és minthogy továbbá a karok fölemelése, a keret mindkét oldalán megközelítőleg egyidőben történik, a (2, 2) homlokfalak is Egymáshoz képest párhuzamosan fognak elmozdulni. Másrészt azonban az (1, 1) oldalfalak elmozdítása szintén egymáshoz képest párhuzamos, mert a (2, 2) homlokfalak is megközelítően egy időben távolodnak el egymástól. A homlok- és oldalfalaknak ezen egyidejű, párhuzamos kényszermozgása által az összes falak tényleg egyszerre válnak el a formázott műkődarabtól és er/ől a keret most már simán leemelhető. , Ha a formakeretet most ismét leteszsziik és a karokat lenyomjuk (az 1. ábrán jobboldalon föltüntetett helyzetbe), akkor az ismertetett működések ellenkező értelemben ismétlődnek meg. A kényszerkancsolatok folytán, ha mind a négy kar teljesen le van nyomva, az oldalfalak illeszkedése önként bekövetkezik, tekintet nél kiil arra, hogy sík-e az alapzat, vagy nem. A (3) csuklódarabok működését vázlatosan a 6. ábra tünteti föl, ahol a (c). itl. (a'—c') vonalak a csuklódarabok változatlan hosszát mutatják, az (a, a) pontok a homlokfalak csuklópontjait, (c—c) pontok pedig az oldalfalak csuklópontjait ábrázolják. Amikor az (a, a) pontok az (a' a') felé tolódnak, a (c, c) pontok csupán a (c, c') vonalon mozdulhatnak el. A keret elzárása azáltal történik, hogy a (2, 2) homlokfalak a hozzájuk erősített (8) csapok segélyével, a zárálemez útji'n szorosan az oldalfalak végeihez szoríttatnak. Hogy pedig a (8) csap a formakénét töltésénél és a formaanyag döngölésénél önmagától a helyzetét meg ne változtassa, a vezetőnyílás alsó vége függőleges irányúra van készítve. A (8) csap tehát függőleges nyílásban fekszik és a homlokfaln; gyakorolt nyomást a zárólemezre viszi át úgy, hogy ez utóbbi el nem mozdulhat, már csak azért sem, mert a (4) kar súlya is terheli. A vezetőnyílás kétszer megtört vonal helyett görbe vonalként is kiképez-