74105. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs

Megjelent 1919. évi június lió 11-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74105. szám. XX/a. OSZTÁLY. Rugalmas kerékabroncs. FRANKÓ ISTVÁN EGYETEMI HALLGATÓ TISZARADVÁNYON. A bejelentés napja 1918 április hó 7-ike. A találmány tárgya rugalmas kerékabroncs, melynek rugalmasságát egy belső és egy külső koszorú között elrendezett csavarrugók,' tekercsrugók vagy más alkalmas alakú rugók hozzák léitre, melyek egyik végükkel a belső, másik végükkel a külső koszorúhoz vannak erősítve. Eddig" az ilyen rugalmas kerékabroncsok rúgóit sugárirányban rendezték el, aminek az a hátrá nya, liogy a kerék forgása közben a külső megerősítő koszorúnak a belsőhöz képest való viszszamanadásánál vagy elősietésénél a rugók nyírásra vétetnek igénybe és hamarosan tönkremennek. Ezenkívül a sugárirányban elrendezett j-ugólc oldalirányú elmozdulások ellen sem nyújtanak kellő biztonságot. A találmány értelmében ezen hátrányokait azáltal kerüljük el, hogy a rugók egyik csoportja (horclrugók) a kerék függőleges középsíkjában a megerősítési ponit érintőjéhez képest a derékszögtől eltérő szög alatt van elrendezve és ezen rugók ellenkező irányban ugyanezen hajlásszög alatt haladó rugók által vannak kiegyensúlyozva, mely utóbbiak közül kettő-kettő minden második hordrúgó fölfiiggesztési pontján a hordrugóktól kétoldalt, a kerékabroncs sugárirányú keresztmetszeti síkjában a belső megerősítő koszorútól a külső megerősítő koszorú felé dőlt helyzetben van megerősítve. A szög alatt álló liordrugók és ellenrugók elrendezése által egyrészt a hordrugók teljes tehermentesítését, a kerékabroncson nyugvó jármű lökésmentes járását és a rugók nagy tartósságát érjük el, míg másrészt az ellenrugóknak ia két oldalról a külső megerősítő koszorú felé hajló elrendezése által az oldalirányú lengéseket is tökéletesen fölfogjuk. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező rugalmas kerékabroncs egy kiviteli példáját £)Z 1. ábrán keresztmetszetben és a 2. ábrán oldalnézetben mutatja. A kerékabroncs a lényegileg U-alakban hajlított (1) belső és (2) külső koszorúból áll. Mindkét koszorún a rugók számára való megerősitö• eleinek, pl. a (3) csavarorsók vannak kiképezve, illetve elrendezve. A (4) hordrugók a kerékabroncs középsíkjában fekszenek (1. ábra) és a megerősítési pont érintőjével a derékszögtől eltérő szöget zárnak be (2. ábra). A (4) rugók egyik végükön a belső (1) koszorúhoz és másik végükön a külső (2) koszorúhoz vannak erősítve. A rugókban azok ferde elrendezése következtében nyíróerők nem lépnek föl, viszont azonban szükséges, hogy a dőlt helyzetű rugók kilámasztásáról gondoskodjunk, amit az ellenkező irányban ugyanolyan szög alatt hajló (5) rugókkal érünk el, melyek úgy méretezendők, hogy a kerékabroncsban alkalmazott összes (5i rugók rugóerejének összege az összes (4) rugók rúgóerejének összegével egyenlő legyen. Az oldalirányú tolóerők kiegyensúlyozására