74078. lajstromszámú szabadalom • Elektroosmotikus víztelenítésre való berendezés

Megjelent 1919. évi május Ijó 31-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74078. szám. Vir/i. OSZTÁLY Elektroosmotikus víztelenítésre való berendezés. ELEKTRO-OSMOSE A.-G. (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1917 október hó 20-ika. A jelen találmány növényi, állati és ásványi eredetű anyagoknak elektroosmotikus víztelenítésére való berendezésre vonatkozik, mely 'egy, vagy több, anódával és katódával ellátott kamrából áll, mely utóbbiakba a kezelendő anyag nyomás alatt jut be. Míg az ismert ilyen fajtájú berendezések egyes keretekből állanak, melyek közé áz elektródáknak kiképezett szűrőbádoglemezek, vagy különleges elektródák vannak beillesztve, addig a jelen találmány értelmében az egyes kamrákat olyan lemezek képezik, melyek egyszersmind elektródákál is szolgálnak. Ily módon igen egyszerű és stabil építési módot érünk el. A kamrák képzésére szolgáló alkatrészek, továbbá a szigetelendő helyek, valamint a sajtolással tömítendő helyek száma ezáltal tetemesen csökken. Az egyes egyúttal elektródákál is szolgáló lemezek fémből, pl. öntöttvasból készíthetők, ami tetszőleges alakíthatásukat,biztosítja olcsó úton. Az egyes lemezeket, alkalmas helyeken, szigetelő anyaggal burkoljuk, hogy a kamrákban a rövid zárlatot elkerüljük. A mellékelt rajz 1. és 2., illetve 3. és 4. ábrái a találmány tárgyának két foganatosítási példáját tüntetik föl, mimellett a 2. és 4. ábrák az 1. és 3. ábrák (a—b) vonala mentén vezetett metszetek. Az 1. és 2. ábra szerint az elektroosmotikus víztelenítésre való berendezése egy-egy sor, mindkét oldalukon kamraszerűen kivájt (1) lemezből és ezek közt fekvő, mindkét oldalukon hullámokkal ellátott (2) lemezből áll. Az (1) lemezek az anódákat, a (2) lemezek pedig a katódákat képezik, feltéve, hogy a kiválasztott folyadék a kamrában a katóda felé mozog. A víztelenítendő anyag bevezetése a késizűlékbe a valamennyi (1) és (2) lemezen keresztülhatoló (3) csatornán át történik, melyből (4) elágazások vezetnek a lemezek közt fönmaradt hézagokba (kamrákba). A (2) lemezek két oldalán elrendezett hullámok fölött egy-egy (5) szűrőkendő, vagy drótszövet van kifeszítve, melyen a leválasztott folyadék keresztülhatolhat, hogy a (6) hullámbarázdákon és a (7) fúratokon át a (8) lefolytató csatornába jusson. Az (l) és (2) lemezek pl. öntöttvasból vannak készítve, mimellett az (1) anódalemezek, az áramvezető helyeken, célszerűen kemény ólommal lehetnek burkolva, míg e lemezek nem áramvezető helyei, főleg a (3) anyagbevezető csatornák, szigetelő anyagból, pl. kemény gummiból való bevonattal, illetve béléssel lehetnek ellátva. A 3. és 4. ábrán föltüntetett foganatosítás! példa a most leírttól csak abban különbözik, hogy a katódákként ható (2) lemezek itt két,