74077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroosmosis segélyével való víztelenítés

Megjelent 1919. évi május Ijó 31-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 74077. szám. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás elektro-osmosis segélyével való víztelenítésre. ELEKTRO-OSMOSE A.-G. (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1917 október hó 20-ika. Ismeretes, hogy növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagok elektroosmotikus víztelenítésénél az anyag előkészítése nagy befolyással van a végül elért víztelenítési eredményre. Legkedvezőbben akkor megy általában végbe a víztelenítési foylamat, ha a víztelenítendő anyagok kolloidális, illetve sol-áliapotba vannak jelen. Ezt az állapotot az anyaghoz alkalmas elektrodit hozzáadásával érik el. Olyan anyagoknál, melyek mint pl. az agyag, tőzeg slb., az elektroosimosis. közben az anóda felé vándorolnak, alkálikusan reagáló anyagok, mint pl. nátronlúg, vízüveg és efféle, képezik az alkalmas elektroliteket. Olyan anyagokhoz viszont, melyek a művelet köziben a kalódához vándorolnak, olyan elektrolitek alkalmasak, melyek hidrogén-ionokat tartalmaznak. Dacára annak, hogv a szükséges elektrolit menynyisége, a használt anyagok súlyához képest, csekély, mégis kisebb értékű anyagok nagy tömegeinek földolgozása esetén, a költségek igen tetemesek lehetnek és az eljárás gazdaságosságát kedvező t len ül be íolvás olh a.t j ák. Azt faláituk már most, hogy a használandó elektrolit mennyisége tetemesen csökkenthető, sőt bizonyos esetekben egészen is mellőzhető, ha a víztelenítendő anyagokat magánál az elektröosmotikus víztelenítésnél elfolyó vízzel dolgozzuk j föl. Az elektroosmotikus .víztelenítő műveletnél ugyanis, az eiektroosmose mellett természet sze- i rűen elektrolitikus folyamat is végbemegy, mely azt idézi elő, hogy a katódán bázisok, az anódán pedig savak képződnek. Az olyan anyagoknál tehát, melyeknél az eiektroosmose foiytán a folyadék a katódán' válik le, az elfólvó folyadék nem kis mennyiségben tartalmaz bázikus anyagokat, melyek az eredetileg az anyaghoz adott elektrolitból vagy a víztelenítendő anyagokban bcnfoglalt vegyületekből származnak. Agyiig víztelenítésénél pl., melyet kisincnnyisegü náltriuinhidroxld vagy i vzi'iveg hozzáadásával solállapotba hoztunk, az osmosevíz (elfolyó folyadék) nátriumhidroxidot tartalmaz. Megfelelően előkészített tőzegnél, nátriumhidroxidon kívül, bizonyos körülmények közt, kevés ammóniák is található az osmosevízben, mely a tőzegben eredetileg kötött állapotban foglaltatott. Khhez képest a jelen találmány abból áil, hogy a víztelenítendő anyagokat az elektroosmotikus víztelenítésnél kapott elfolyó folyadékkal készítjük elő az osmosisra. Hz pl. úgy történhetik, hogy a víztelenítendő anyagokat, osmosevíz hozzáadása mellett. szétapritjuk, föiiszapoljuk vagy azzal keverjük. Legtöbbször maguk az osmosevízben foglalt alkalmas elkelrolilok elegendők arra, hogy a víztelenítésre legkedvezőbb föltételeket teremtsük meg. Ahol szükséges, alkalmas elektrolitot is adunk még az anyaghoz, melynek mennyisége azonban most már sokkal kisebb lehet, mint akkor, ha