74063. lajstromszámú szabadalom • Gép különböző frekvenciájú váltakozó áramok átalakítására vagy egyidejű előállítására

2 — tekercság közepén van. Ez az áram szintén két párhuzamos ágban folyik keresztül a t tekercsen, mely ágak egyikét a (10, 11, 12, 6, f», 4) rudak képezik, míg másikát a (9, 8, 7, 1, 2, 3) rudak. Az 1. ábrának megfelelő tekercs fölépí­tési és működési módja a 2.- 6. ábrákkal van közelebbről megvilágítva. A 2. ábra minde­nekelőtt olyan tekercset ábrázol, mely a nagy pólusszámú mező egy—egy pólusosztásával egymástól távolfekvő három rúd két csoport­jából áj], mi mellet ez a két csopoft maga elektromosan 360°- kai el van tolva egymás­hoz képest. A két, (A, B) és (C, D) rúdcso­port mindegyike, mint a törzsszabadalomban kimutattuk, magas frekvenciájú feszültséget ad ugyan, alacsony frekvenciáját azonban nem. Két ilyen, egymáshoz képest elektro­mosan .360°- kai eltolt rúdcsoport egymásután kapcsolásával azonban egyúttal magas frek­venciájú feszültség keletkezése meg van gá­tolva, mert az (1, 2. 3) rudakban induktált feszültségeket a (4, 5, 6) rudakban induk­táltak teljesen kiegyenlítik (lerontják). Ha ellenben valamennyi hat rudat úgy rendezzük el, hogy egy- egy pólusosztással feküsznek egymástól távol, akkor az egymásután kap­csolás csak az (A, B) rúdcsoport megkét" szereződését eredményezi és ennek megfe­lelően kétszeres nagyságú magas frekven­ciájú feszültség lép föl. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor kitűnik, hogy a 3. ábrán föl­tüntetett tekercs magas frekvenciájú áramot szolgáltathat, alacsony frekvenciájút azonban nem. Ez a tekercs a nagy pólusszámú mező egy- egy pólusosztásával egymástól távol­fekvő, sorbakapcsolt hat rúdból áll, melyek (l, 2, 3, 4,5,6) sorrendben vannak egymással összekötve. A tekercs különlegessége a te­kercselési lépés megválásztásában rejlik, mely a nagy pólusszámú mező három pólusosztá­sával egyenlő. A 3. ábrán látható tekercs azonban nem más, mint az 1. ábrán az (il) áram két párhuzamos ágtekercsének egyike, mely a 4. ábrán e tekercs széthúzásával még külön tisztán föl van tüntetve. Tehát sem az (A, B) sem á(C, D) ágtekercs nem szolgálhat alacsony frekvenciájú feszültséget, magas frekvenciájút azonban igen. A két ágtekercs végein, azaz egyrészt az (A, D) és másrészt a (B, C) pontokon eszerint magas frekvenciájú tiszta áram szedhető le, a tekercs (M N) pontjai közt ellenben nincs magas frekven­ciájú feszültség, alacsony frekvenciájú azon­ban igen. Az ezen pontok közt fekvő tekercság mindegyike ugyanis megfelel a 3. ábrának: tehát hat rúd van abban, melyek a nagy pólusszámú mező egy- egy pólusosztásával egymástól távolfekvő három rúd két (12, 2, 3 és 10, 11, 1) csoportjába foglalhatók össze, mi mellett a két csoport egymásután van kap­csolva és elektromosan 360°- kai egymáshoz képest el van tolva. Az ilyen tekercs, mint ezt a 2. ábra alapján kimutattuk, nem ad magas frekvenciájú áramot. A tekercsek kü­lönleges kiképezésével azonban elérjük, hogy, ellentétben a 2. ábrával, az (M és N) pontok közt alacsony frekvenciájú feszültség lép föl. Tényleg az (M és N) pontok közt fekvő ág­tekercs a nagy pólusszámú mező párosszámú pólusával egymástól távolfekvő két-két rudat tartalmazó három(12, 3, azután 2, 11 és 10, 1) csoportba bontható szét (5 ábra), mint ahogy ez a törzsszabadalom szerint az alacsony frekvenciájú áramtekercsnél szükséges. Az induktált feszültség iránya a 6. ábrán nyilak­kal van jelezve és kitűnik ebből, hogy valóban a 3 indukált feszültségek valamenyi rúdban egyenlő irányúak. A 7. ábrán végül egy olyan géphez való tekercs teljes vázlata van föltüntetve, mely egyidejűleg, pl. 50 periódusu forgóáramot és 16 a /s periódusu egyfázisú áramot kell hogy fejlesszen. A forgóáram mindhárom (a, b, c) fázisát két-két olyan (A, A1 ), HL (B, B1 ), illetve (C, C1 ) kapcsolóponton szedjük le, mely pontok közt egy a fönti alapelvek szerint két párhuzamos ágból fölépített tekercs fekszik. Mindegyik fázisban emellett a párhuzamos ágtekercsek közép­pontjaiból van az áram elágaztatva és pedig az (a) fázis (Na) elvezető pontja a (b) fázis (Mb) elvezető pontjával és a (b) fázis (Nb) elvezető pontja a (c) fázis (Mc) elvezető pontjával van összekötve. A 16 2 /s perió­dusu áramhoz való áramkörök tehát egymás­után vannak kapcsolva és ez az áram az (Ne) és az (Ma) pontokon szedhető le.

Next

/
Thumbnails
Contents