74014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több fényívnek választásuktól függő beállítására, alakítására és szinezésére főnyszórókban, vetítőlámpákban és ívlámpákban

3 — tói vagy ugrálásától kellene tartanunk, minek következtében egyrészt a fényív feszültsége és ennek megfelelően a fényerősség is növel­hető, másrészt axiálisan elrendezett elektró­dáknál a pozitív kráter kisugározta fény­mennyiség az elektródák nagyobb köztávolsá­gából adódó nagyobb kisugárzási szög foly­tán jobban kihasználható. Ha a levegőt, légkeverékeket, gázokat stb. a 2. ábrán jelzett nyilakkal ellentett irányban vezetjük az elektródák csatornáin keresztül, akkor a csatornák a fényívből, illetve fény­ívekből kisugárzó meleget beszívják és az elektródákat oly erősen fölhevítik, hogy a krá­ter hőmérséklete emelkedik, minek következ­tében a fényerősség növekedik. Ilyen elren­dezésben, mint föntebb már emiitettük, csak olyan elektródák használhatók, amelyek nem fejlesztenek a csatornákat eltömő gőzöket, aminők p. o. a Világító sókból származnak. A'4. és 5. ábrán (a, a) jelzi az egyenáram­mal vagy váltakozó árammal táplált, világító adalékokat tartalmazó elektródákat, (b, b) azoknak beleit, (c, c) pedig a hosszirányú csatornákat és pedig ez esetben mind a két elektródában. Ha mind a két elektróda csator­náin át gázokat, levegőkeverékeket stb. veze­tünk a nyilak irányában, akkor a fényív a (d)-vel jelölt alakot veszi föl. A csatornákon át áramló gáz, levegőkeverék stb. nyomását helyesen szabályozva a fényív a két elektróda között szimmetrikusan helyezkedik el és úgy marad, akár vízszintesen, akár függőlegesen vagy más szögben égnek az elektródák. Ilyen , aránylag vékony elektródáknál levegőből és szeszből, vagy levegőből és benzinből stb. álló keverékeknek vezetése a csatornákon keresztül a fényív szimmetriájának tartós fönmaradására hátrányosnak mutatkozott, mert ettől a csatornák hosszirányban időnek , előtte kirágódnak és akkor a fényív már nem áll be oly feszesen. Nem következik azonban be ez a hátrány, ha p. o. szénsavat haszná­kink, amikor is az 5. ábra szerint kráterek képződnek. Számos más keverék és gáz is ugyanolyan kedvező hatású, mint a szénsav. A leírt elektródákhoz képest lényegesen másként viselkednek az elektródák, ha sok bennük a világító sóadalék, erős a melegelví­zelés és aránylag nagy az átmérőjük, illetve csekély a specifikus megterhelésük. A 7- ábrán látható egy sok világító sót tartalmazó, ho­mogén elektródának kombinációja beles szén­pálcával, mindkét elektródának kombinációja beles szénpálcával, mindkét elektródában hosszanti csaiornákkal. Hogy énnél az elek­tródaelrendezésnél állandó, erősen világító fényívet kapjunk, szükséges, hogy homogén elektródán keresztül olyan gázokat, gázkeve-i ékeket stb. (p- o. levegő és benzingőzök ke­verékét) vezessünk, amelyek a kráterfölület­nek lehető egyenletes tartós fölhevülését idé-7,jk elő; a beles szénpálcán ellenben a fönt jelzett módon és ugyanazon okokból p. o. szénsavat, vagy hásonló gázt és gázkeveréke­ket kell átvezetnünk, amelyek az elektródát nem melegítik föl. Hogy valamely egyenáramú vagy válta­kozó áramú fényív mindkét kráterjének, il­letve többfázisú fényív több kráterjének fény­kisugárzását kihasználhassuk, az elektródák­ban lévő csatornák közül azokat, amelyek fölött a keletkező fényív, illetve fényívek el­vonulnak, elzárjuk. Az elektródák másik olda­lára eső csatornákat nyitva hagyjuk. Termé­szetesen olyan elektródák .is ^készíthetők, amelyeknek csatornái megfelelően csak az elektróda egy részére terjednek ki. A csator­náknak ez a részbeli elzárása, illetve elha­gyása azt célozza, hogy a fényíveket külső íölületükön irányítsuk, illetve állítsuk be és alakítsuk anélkül, hogy azokat nyugtalaníta­nók, kioltanók vagy a fényív belső részét a fényhatást erősen befolyásoló hosszúságban kihajlítanók. Ha a fényfvek kihajlását szabá­lyozni akarjuk, akkor ezt a megfelelő csator­nákat elzáró elemek kisebb-nagyobb mértékű nyitásával megtehetjük. A 8., 9. és 10. ábrák ilyen elektródaelrendezést tüntetnek föl, amely egyenáramra, váltakozó és forgó áramra egyaránt alkalmas. Forgó áram ese­tén természetesen á két megrajzolt elektródá­hoz még egy harmadik járul. Ezeken az ábrá­kon ismét (a, a) jelzi az elektródákat, (b, b) azoknak beleit, (c, c) a hosszanti csatornákat,

Next

/
Thumbnails
Contents