74009. lajstromszámú szabadalom • Sorvetőgép

Megjelent 1919. évi május hó 27-én. ' MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74009. szára. X/a. OSZTÁLY. » Sorvetőgép. FREY JÁNOS MÉRNŐK WAIDEMANNSLUSTBAN ÉS UHLE VALTER FÖLDBIRTOKOS UHLENHOFBAN. A bejelentés napja 1918 május hó 31-ike. Elsőbbsége 1916 április hó 29-ika. A gabona számára használatos sorvető- | gépeknél egy készlettartályból tápláló hengerek vagy merevítő kerekek útján ! kisebb mennyiségű vetőmagot szedünk ki, mely ezután csöveken vagy csatornákon át az ekevasak által húzott barázdákba vezettetik. A vetőmagvak ennek megfelelően mindig többesével és meglehetősen sűrűn, de egymástól való távolságuk tekintetében egyenlőtlenül hullanak a barázdákba. Másrészt azonban kívánatos, hogy az egyes gabonaszemek vagy együttesen kivetett szemek csoportjai ne feküdjenek lúlközel egymáshoz, mert túlsűrű vetés különböző okokból a növények fejlődése és ápolása szempontjából hátrányos. Hogy tehát az egyes szemek vagy szemcsoportok egymástól való távolságát pontosan szabályozni és tetszőleges távolra lehessen venni, jelen találmány értelmében a sorvetőgépen berendezés van alkalmazva, mely az 1—4. ábrákon sémásan van ábrázolva és mely a vetőmagnak a készlettartályból való kiszedését szabályozza. A rajzokban az 1. és 2. ábrákon a kérdéses 'sorvetőgép két foganatosítási alakja látható, a 3. ábrán részlet van föltüntetve, a 4. ábrán a találmány lényegének alkalmazása egy másik gépen van bemutatva. Az (1) készlettartályból alul oldalirányban vagy menetirányban a (2) cső ágazik el. Ezen cső az (1) tartály falán lazán halad át és belül (3)-nál le van rézsüzve. A vetőgép (4) tengelyétől kiinduló, alkalmas (5) átvitel segítségével a (2) cső forgásba hozatik, mely közben az (1) tartályból (3)-nál kiszedi a vetőmagot és azt lassan kifelé csúsztatja, mimellett a szemek végül egyenkint egymás mögé helyezkednek, ahogy ez a 3. ábrán nagyobbított léptékben ábrázolva van. A sebesség, amelylyel az egyes szemek egymást követik, a következő viszonyoktól függ: í) a szemek átmérőjétől és nagyságától; 2) a (2) cső átmérőjétől és hosszától; meg kell még jegyezni, hogy a (2) cső hosszának nem szabad túlcsekélynek lenni, mert különben a gabonaszemek nem- tudnának benne megfelelően csoportosulni és hogy a cső átmérőjének egyrészt nagyobbnak kell lenni, mint egy szemének, másrészt azonban rendszerint kisebbnek kell lenni, mint a szem hosszának, hogy a szemek a csőben hosszirányban helyezkedjenek el, anélkül, hogy a cső eldugúlna és