73965. lajstromszámú szabadalom • Rugalmaskerék

Megjelent 1919. evi május lió 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. \ SZABADALMI LEÍRÁS 73965. szám. XX/a. OSZTÁLY. Rugalmas kerék. BARTHA LAJOS ÉS BARTHA GYÖRGY GAZDÁLKODÓK KÁPOLNÁSNYÉKEN. A bejelentés napja 1917 október hó 3-ika. A jelen találmány tárgya automobilokhoz ós más efféle jármüvekhez is használható kerélk, amelynek koszorúja azáltal van rugalmassá téve, hogy a keréktalpra húzott vasatoroncs kö­rül az abroncs kerületét többször körülérő lemezrúgó van spirálisan göngyölve. Ezén rú­gjót, amely feszült állapotánál fogva az abroncs­tól kifelé sugárirányban eltávolodni törekszik, az abroncsra lazán föltüzült kengyelalakú tes­teik veszik körül, amelyeknek szárai az abroncs két szélébe kapaszkodnak, mig középrészük vagy talpuk a kerék fútófelületét alkotja. A rúgó leg­külső tekerülete a kengyeltalpak belső oldalá­hoz nyomódik s ennek folytán a rúgó csak a kengyelszárak hosszának megfelelő mértékben távolodhatik el az abroncstól. A találmánynak egy kivileli alakját a mellé­kelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. ábra a kerék egy részének oldalnézetét, a 2. ábra keresztmetszetét, a .'!. ábra egy kengyel távlati képét, a 4. ábra az abroncs és a kengyelek összekapcso­lásának egy másik példáját, az 5—8. ábrák pedig a rúgóvégek elrendezésének részleteit mutatják. Az (a) keréktalpra húzott (b) abroncs körül a (c) lemezrúgó van spirális alakban fektetve. A (c) rúgó körül a (b) abroncsra a (d) kengye­lek vannak lazán felfűzve és pedig mint a 2. ábra mutatja, oly médon, hogy a kengyelszárak befelé hajlított végei az (a) talpnál szélesebb (b) abroncs széleibe kapaszkodnak, míg a 4. ábra oly módosítást mutat, amelynél a kengyel­szárak kifelé hajlított végei a (b) abroncsnak fölfelé és befelé hajlított széleibe varrnak akasztva. A (d) kengyelek elég, rugalmasak, hogy száraik ugy a 2. ábra, mint a 4- ábra sze­rinti kivitelnél is kissé egymásfellé nyomhatok és ezáltal a>z abronccsal kapcsolatban hozhatók legyenek. A (d) kengyelek szárain, egymással átellen­ben furatok vannak kiképezve, amelyeken a ken­gyeleknek az abroncsra való fölfüzése után, :az (e) szögek tolatnak át s két végükön a kengyel­szárakra lekalapáltatmiak. A (c) rúgó legkülső tekerülete a kengyeltalpak belső oldalaihoz, leg­belső területe pedig az (e) szögekre fekszik, ugy hogy ,a rúgó összes tekerületei az (e) szö­gek és a kengyeltalpak között foglalnak helyet. A rúgóvégek fogvatartására a következő be­rendezés szolgál: A rúgó belső vége a 6. ábrán- látható módon van kiképezve, vagyis egy vagy több hossz­irányú behasítás által előállított (cl) nyelv van belőle villaalalkban kihajlítva s ezen nyelvek az 5. ábrán látható módon egy (e) szög alá tolat­nak, míg az egyenes helyzetben meghagyott (c2) középrész a szög fölött marad. A rúgó külső végét egyszerűen azáltal tart­hatjuk fogva, hogy kb. derékszög alatt kifelé

Next

/
Thumbnails
Contents