73941. lajstromszámú szabadalom • -U- alakú idomtégla és belőle készült üregesfal vagy efféle

5. és 6. ábrán ablak-, illetve ajtókeretnek az utolsó idomtéglába való beágyazása vízszintes metszetben van föltüntetve, míg a 7. ábrán az idomtégla egy kiviteli alakját szemléltettük. A betonból vagy effélékből álló (1) idomtéglának U-alakú keresztmetszeté van; a tégla (2, 2) szárai külső fölületükön egy-egy fölfelé irányuló (3) horony, nyal vannak ellátva. Az üreges fal előállításánál az idomtéglákat úgy rakjuk le (1. és 3. ábra), hogy mindegyik idomtégla az U-alakú szelvény hátrészével a külső vagy a bellső fal egy-egy részét és midegyik (2) szárával egy-egy a két falra merőlegesen álló hidat képez. Az idomtéglák lerakása továbbá úgy történik, hogy két-két szomszédos idomtégla (2) szárai egymáshoz támaszkodnak," ami által a szárak egymást a (2, 2) kettős híddá és a (3) hornyok egymást a (4) csatornává egészítik ki. Ezenfölül az egyik faltól kiinduló (2, 2) kettős hidak a másik fal idomtéglájának üregébe nyúlnak és ezen faltól az (5) darabbal távol állnak. Az idomtéglák ilyen alakításával és lerakásával a következő előnyöket érjük el: . A. (4) csatornáknak cementhabarccsal, betonnal vagy effélékkel való kitöltése (kiöntése) által a külső vagy a belső falhoz tartozó idomkövek a képződő habarcsrudak vagy effélék útján egymással bensően összeköttetnek. A hornyok, illetve a csatornák kellő méretezésénél ily módon oly pilléreket kaphatunk, melyek nemcsak az összeköttetést létesítik, hanem hoi'dképesek is. Az idomtéglák egymáson fekvő sorai téglakötésszerűen rakhatók le (3. és 4. ábra). Ezáltal a külső és a belső fal biz. tos összeköttetését hozzuk létre, de nemcsak azáltal, hogy fölváltva a külső és a belső falból kiinduló (2, 2) kettős hidak fekszenek egymáson, hanem azáltal is, hogy a két-két horony által képezett összes (4) csatornák az idom tégláknak téglakötésszerű lerakása ellenére is az üreges fal egész magasságában megszakítás nélkül végig mennek, úgy hogy a habaresrudak mindig, mindkét fal kettős hídjait, vagyis négy egymással kettős rétegben összetalálkozó idomtéglák hídjait egymással összekötik. Ezen habaresrudak szilárdabb kiképzésük esetében merevítő-, illetve hordpillé. rekként szolgálhatnak. A rudak vagy pillérek úgy, amint ez a 2. áb. rán (9)-nél látható, két-két vízszintes homlokzatsor illesztési hézagainál erősebbnek lehetnek méretezve, amit azáltal érünk el, hogy mindegyik idomtégla hornyait, illetve csatornáit mindkét végükön kibővítjük. Az idomtéglák ezen biztos összekötte. tési módja lehetővé teszi, hogy a téglakötés zavarása nélkül a két fal között az (5) távolságot hagyjuk meg, ami által azt a további előnyt érjük el, hogy a hideg, meleg vagy nedvesség nem mehet át közvetlenül az egyik falról a másikra. Ezáltal a hideg, meleg vagy nedvesség tovavezetése nagy mértékben csökkentetik. További előnyt képez, hogy a fal összes üregei az egymáshoz képest eltolt (6) hézagokon át egymással közlekednek, úgy hogy az üreges falba zárt levegő a falban keringhet és az üreges fal szellőzése könnyen keresztülvihető. A falak végrészeit a 3. ábrán baloldalt látható módon .félidomtéglákból képezzük. Ha az U-alakú idomtéglát oly módon képezzük ki, hogy a (2, 2) szárak a 7. ábrán látható módon az idomtégla hátrészéhez képest magasságirányban el vannak tolva, akkor az idomtégláknak már említett vízszintes eltolásán kívül azoknak függőleges irányban való eltolását is elérjük, ami az összes idomtéglák kötését még inkább javítja és ami által a külső és belső fal vízszintes illesztési hézagai egymáshoz képest magasságirányban eltolatnak. Az ,">. és 6. ábrán látható módon az (1) idomtéglák (3) hornyai úgy méretezhe-