73910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrból vagy egyéb hajlékony anyagokból való kis darabok és hulladékok egyesítésére és szerszám ezen eljárás kivitelére

aás alatt ily módon kapott alátét kiilö- j nősen a kapcsolás tömítését fokozza. Az eljárás alkalmazási módja, vala­mint a kiviteléhez alkalmas szerszám a mellékelt rajzon több kiviteli példa kap­csán van bemutatva. Az 1. ábrán a találmány értelmében kiké­pezett talp és sarok, a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala sze­rint vett metszet látható, a 3. ábrán olyan kiviteli alak távlati képe van ioltiintetve, melynél a fogazás nem terjed ki az összekötendő bőrdara­bok teljes vastagságára; a 4. és 5. ábrán az eljárás kivitelére al­kalmas csákozószerszámok foganatosí­tás! alakjai vannak bemutatva. Az 1. ábrán a fogazás többféle kivitele van föltüntetve. így pl. a talp csúcsát képező, két bőrdarab összeköttetését a legömbölyített (a—b) fogak végzik, míg a többi (e—d, é—f, g—h) összeköttetés fecskefarkalakú hornyok alakjában van kiképezve. Ezen összeköttetések közül (c—d) és (e—f)-nél a fogazás a talp egész vastagságára kiterjed, míg a sa­roknál olyan foganatosítás i alak van feltüntetve, melynél a (g—h) fogazás a vastagságnak csak egy részére terjed ki. A csak az anyagvastagság egy ré­szére kiterjedő fogazás egy kiviteli módja a 3. ábrán van föltüntetve. A (g) hulladékdarabnak a (h) hulladékdarab­bal összekötendő szélén az (i) fogazás van kiképezve, mely itt is fecskefark­alakú és pl. az anyagvastagság felére "terjed ki úgy, hogy az (i) fogak és a (k) fogközök alatt a végigmenő (m) anyagsáv marad meg. A (k) fogközöket azáltal hozzuk létre, hogy először is az (E) nyíl irányában függőlegesen ható csákozószerszámmal az (i) fogak széleinek liatárolására szük­séges vágást elvégezzük. A találmány ér­telmében azután az (F) nyíl irányában vízszintes bevágást eszközlünk, ami ál­tal az (i) fogak és a (k) fogközökben még 1 megmaradt anyagxészecskék az (m) alá­téttől elválasztatnak. Ily módon az em­lített anyagrészecskék a (g) anyag­darabtól teljesen különválnak, míg az (i) fogak az (m) alátéttel ugyan külön vannak választva, gyökrészeiken azon­ban az anyagdarabbal szilárd összeköt­tetésben maradnak. A (g) hulladékdarabbal összekötendő (h) darabon a hasonló (n) fogazást ké­pezzük ki, mely a (g) rész (k) fogközeibe kapaszkodik. A (h) rész (n) fogai alatt azonban nem hagyunk meg alátétet. A (h) hulladékdarab széleinek meg­munkálását úgy végezzük, hogy először is a (C) irányban metszünk be oly ma­gasságban, mely a másik hulladékdarab (m) alátéte magasságának felel meg. Ezután a (I)) irányban a fölülettel pár­huzamos bemetszést végzünk úgy, hogy az ezen bemetszés és a fölületre merőle­ges (C) irányban való bevágás által ha­tárolt anyag a (h) hulladékdarabtól kü­lönválik. Ezt követőleg az (n) fogakat csákozószerszámmal kivágjuk. A (g) és (h) részek egyesítésénél az (n) fogak a (g) rész (k) hézagaiba ka­paszkodnak és emellett az (m) alátéten támaszra találnak. A (g) hulladékdarab (i) fogainak az (m) alátéttől való különválását az ily módon megmunkált darabnak egy má­sik hulladékdarabbal való összekötteté­sénél arra használjuk, hogy az összeköt­tetésnek szilárdsága és tömítettsége da. cára bizonyos rugalmasságot kölcsönöz­zünk. Ez az előny különösen akkor jut érvényre, ha a hulladékdarabokból hasz­nálatra kész bőrrészeket akarunk ké­szíteni. A rugalmasságot azáltal érjük el, hogy a részek egyesítésére és a tömítéseléré­sére alkalmazandó i*agasztóanyag nem hatol be a fogak és az ugyanazon hulla­dékdarabon megmaradt alátét között lé­tesülő vágási helybe, hanem kizárólag az egyesítendő szélek fogazásainak érint­kezési fölületein jut érvényre. A ra­gasztóanyag tehát az egyesítendő szé­lek érintkezési fölületein, az egyik pe­rem fogait alátétjüktől elválasztó bevá-

Next

/
Thumbnails
Contents