73910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrból vagy egyéb hajlékony anyagokból való kis darabok és hulladékok egyesítésére és szerszám ezen eljárás kivitelére
aás alatt ily módon kapott alátét kiilö- j nősen a kapcsolás tömítését fokozza. Az eljárás alkalmazási módja, valamint a kiviteléhez alkalmas szerszám a mellékelt rajzon több kiviteli példa kapcsán van bemutatva. Az 1. ábrán a találmány értelmében kiképezett talp és sarok, a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszet látható, a 3. ábrán olyan kiviteli alak távlati képe van ioltiintetve, melynél a fogazás nem terjed ki az összekötendő bőrdarabok teljes vastagságára; a 4. és 5. ábrán az eljárás kivitelére alkalmas csákozószerszámok foganatosítás! alakjai vannak bemutatva. Az 1. ábrán a fogazás többféle kivitele van föltüntetve. így pl. a talp csúcsát képező, két bőrdarab összeköttetését a legömbölyített (a—b) fogak végzik, míg a többi (e—d, é—f, g—h) összeköttetés fecskefarkalakú hornyok alakjában van kiképezve. Ezen összeköttetések közül (c—d) és (e—f)-nél a fogazás a talp egész vastagságára kiterjed, míg a saroknál olyan foganatosítás i alak van feltüntetve, melynél a (g—h) fogazás a vastagságnak csak egy részére terjed ki. A csak az anyagvastagság egy részére kiterjedő fogazás egy kiviteli módja a 3. ábrán van föltüntetve. A (g) hulladékdarabnak a (h) hulladékdarabbal összekötendő szélén az (i) fogazás van kiképezve, mely itt is fecskefarkalakú és pl. az anyagvastagság felére "terjed ki úgy, hogy az (i) fogak és a (k) fogközök alatt a végigmenő (m) anyagsáv marad meg. A (k) fogközöket azáltal hozzuk létre, hogy először is az (E) nyíl irányában függőlegesen ható csákozószerszámmal az (i) fogak széleinek liatárolására szükséges vágást elvégezzük. A találmány értelmében azután az (F) nyíl irányában vízszintes bevágást eszközlünk, ami által az (i) fogak és a (k) fogközökben még 1 megmaradt anyagxészecskék az (m) alátéttől elválasztatnak. Ily módon az említett anyagrészecskék a (g) anyagdarabtól teljesen különválnak, míg az (i) fogak az (m) alátéttel ugyan külön vannak választva, gyökrészeiken azonban az anyagdarabbal szilárd összeköttetésben maradnak. A (g) hulladékdarabbal összekötendő (h) darabon a hasonló (n) fogazást képezzük ki, mely a (g) rész (k) fogközeibe kapaszkodik. A (h) rész (n) fogai alatt azonban nem hagyunk meg alátétet. A (h) hulladékdarab széleinek megmunkálását úgy végezzük, hogy először is a (C) irányban metszünk be oly magasságban, mely a másik hulladékdarab (m) alátéte magasságának felel meg. Ezután a (I)) irányban a fölülettel párhuzamos bemetszést végzünk úgy, hogy az ezen bemetszés és a fölületre merőleges (C) irányban való bevágás által határolt anyag a (h) hulladékdarabtól különválik. Ezt követőleg az (n) fogakat csákozószerszámmal kivágjuk. A (g) és (h) részek egyesítésénél az (n) fogak a (g) rész (k) hézagaiba kapaszkodnak és emellett az (m) alátéten támaszra találnak. A (g) hulladékdarab (i) fogainak az (m) alátéttől való különválását az ily módon megmunkált darabnak egy másik hulladékdarabbal való összeköttetésénél arra használjuk, hogy az összeköttetésnek szilárdsága és tömítettsége da. cára bizonyos rugalmasságot kölcsönözzünk. Ez az előny különösen akkor jut érvényre, ha a hulladékdarabokból használatra kész bőrrészeket akarunk készíteni. A rugalmasságot azáltal érjük el, hogy a részek egyesítésére és a tömítéselérésére alkalmazandó i*agasztóanyag nem hatol be a fogak és az ugyanazon hulladékdarabon megmaradt alátét között létesülő vágási helybe, hanem kizárólag az egyesítendő szélek fogazásainak érintkezési fölületein jut érvényre. A ragasztóanyag tehát az egyesítendő szélek érintkezési fölületein, az egyik perem fogait alátétjüktől elválasztó bevá-