73879. lajstromszámú szabadalom • Építőkő
A 2. ábra mutatja az egyszemű építőkövet, ahol is az (5) nyúlvány az (1, 2, 3, 4) maggal szilárdan összekötött (51 ) rész folytatását képezi. E rész elrendezés, mely rész ugyanolyan anyagból ké. •szül, mint a (6) töltőfalazat, azt célozza, i hogy az építmény külseje egyenletes benyomást tegyen, ha ilyen nyers állapotban marad, az épületfal vakolása esetén pedig a vakolat számára tökéletesen egynemű alapot létesítsen, mely a száraz vakolatnak úgy odatapadását, mint festését illetőleg, ugyanazon föltételeket szabja meg. Kettős építőköveknél ez az elrendezés alkalmazható megfelelően mindkét oldalon. A 3. ábrán, mely szintén egyszerű építőkövet ábrázol, az (5) nyúlvány a háromszögű (9) horonnyal ellátott részből áll, mely az (1, 2, 3, 4) mag egyszerű kiszélesedését képezi. Az itt és az 1. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt (8) részek a (fi) töltőfalazattal való kapcsolat létesítésére valók. A (8) részek nem föltétlenül szükségesek, minthogy a töltőfalazattal való kötés létrejövetelét az (5) nyúlvány Váltakozva ide-odafektetésével is elérjük (4, 6, 8, 10. ábrák) és mert ez esetben az építőkőnek az (5) résszel szemközt fekvő oldalával való kötésre nincs szükség. A 4. és 5. ábra az égítőkő használati módját mutatja arra az esetre, amikor a vele készült tartópillérek egyúttal valamely falazatnyílás határolását képezik. Ha ez a nyílás ablak fölvételére való, akkor az építőköveknek parapet- (mellvéd-) magasságban ós az ablakszemöldök fölött való lerakása a 10. ábrán látható módon történik, hogy a parapetet, ill. a szemöldökfalat azok. közé úgy bekötni lehessen, amint az a 4. és 5. ábrán föl vai^ tüntetve. A fi. és 7. ábra az építőkőnek épületsarkokon, ill. zugokban pillérek előállítására való használatát tünteti föl, a • - 7 8—11. ábrák pedig annak egyenes föliiletü üreges falazatok pilléreinek előállítására való alkalmazását. A .12. ábra végül az építőkő használatát négy, különböző vastagságú fal összetalálkozási helyén lévő tartó pillérek készítésére. Az építőkövek, nagyságukat illetőleg, célszerűen úgy készülnek, hogy egyszerű •építőköveknél az (1, 2, 3, 4) mag mind négy oldala, kettős építőköveknél pedig annak két oldala, úgyszintén az építőkő magassága, egyenlő a-jelenlegi normális építőkövek (falitéglák) szélességével. Ezáltal lehetővé válik az építőkőnek mindenféle falszerkezetnél való alkalmazása anélkül, hogy ezek külső alakját megváltoztatná. Kettős építőkő választása csak takarékossági szempontból történik, minthogy az egyszerű építőkővél is valamennyi előforduló fajtájú szerkezet létrehozható azáltal, hogy egy kettős kő helyett két egyszerűt használunk. A kettős építőkő, csak ott bizonyul célszerűbbnek, ahol a kis nyomás folytán a vasbetéteket mellőzzük és egységes keresztmetszetre törekszünk. Az építőkövek előállítása maga az anyag megválasztása szerint, melyből azokat készíteni akarjuk (beton, iszapolt agyag, kongó téglaanyag [klinger} stb.) ezen anyagok előállítási módjának megfelelőén, a lyukasztas figyelembevételével" történik. Ilyen építőtőkövekből tartópillérek készítésénei a művelet a következő: Az alapban, melyre a tartópillérek fölállítandók, a pillérek elhelyezése szerint, a hetetekül (inerevítésre) szolgáló (7) vasrudakat (4—11. ábrák) úgy falazzuk l>e, hogy ezek tetszőleges hosszú (10) részei (10. ábra) benyúljanak az alapba, fönt pedig ilyen (10) részek oly mélyen nyúljanak be a falazat és a mennyezet súlyának (terhelésének) fölvételére készült (11) födésbe, mint amennyire azt ennek a födésnek magassága megengedi. A (7) vasrudak ilyen fölállítása és ideiglenes megtámasztása után az építőköveket oly módon, amint lerakásuk kell hogy történjék, úgy toljuk föl ezekre a (7) Vasrudakra, hogy utóbbiak az
