73869. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forrásmedencében az erős esőzések, hóolvadás által tisztátlanított forrásvíznek a tartályvezetékből való távoltartására

— 3 -függ. Ezen (28) emelő egyik karjával a (29) rudazat útján a (80) serpenyő van összekötve. A (30) serpenyő a (ll1

) hozzávezetőcső és a (18) toldatcső között levő közbe mozgatható és rendszerint a (28) emelőn levő (31) ellensúly által a (11') csőhöz és a (18) toldatcsőhöz képes oldalt tartatik úgy, hogy a (11') csőből kiáramló. víz akadálytalanul az j (1) kamrába áramolhat. Ezen foganatosítási példa működési módja a következő: Rendes vízhozzáfolVásnál úgy, mint az első foganatosítási példánál, a (11') esövöiyát a forrásmedencébe jutó víz, 1 mely itt egy főforrástól jön, az (1) kani-, rába esik. A (27) veder föl van emelve, a (28) emelő a (32) ütközőn nyugszik és a (30) serpenyő (ll1

) és (18) csövektől oldalt van. A (23) súly által a (19 ) vödör föl van emelve és a (12) túlfolyatócső (12') fészkével az (1) kamra fenekén nyugszik. Az esetleg fölösleges vízmenynyiség a fölül nyitott (12) túlfolyatóesövön át a (14) csatornába juthat vagy pedig az (1) kamrában elrendezett (l1

) buktatón át az említett csatornába, eshetik. A (26) cső által Vezetett mellékforr ás vize a (27) vödörbe esik és annak kifolyató nyílásnál lép ki és pedig, miután ezen vízmennyiség a föltételezett viszonyok között nagyon kicsiny, anélkül, hogy a vödörben összegyűlnék; ezen víz a (25) kamrából az említett nyíláson át a (14) csatornába jut. Ha kiadós csapadék vagy erős hóolvadás lép föl, akkor legelőbb is a (26) csövön át hozzávezetett forrásvíz válik zavarossá és ezen forrás vízmennyisége növekszik, amennyiben ezen forrás csekély mélységből van vezetve, amelyben csapadékok gyorsabban jutnak érvényre, mint nagyobb mélységből jövő forrásoknál. A víz erre a (27) vödörben összegyűlik és a víznek növekvő súlya folytán a (28) emelő a (31) súly hatásával szemben el forgattatik. Ezáltal a (30) serpenyő a (ll1

) cső és a (18) toldatcső között levő térbe tolatik (5. ábra) úgy, hogy a (ll1

) csőből kilépő víz a. (30) serpenyőre jut és róla a toldatcsőbe vezettetik, majd a (19) vödörbe esik. A (ll1

) csövön át hozzávezetett forrás vize, mely, miután ezen forrás nagyobb mélységből vezettetik, csak lassan zavarosodik, úgy mint az első foganatosítási példánál, a (19) vödörbe fí gyűlik össze, mely, ha a (23) ellensúly súlyát legyőzte, a (20) emelőt kilerdíti úgy, hogy ez a (12) túlfolyató csövet megemeli. Erre a víz az (1) kamrából a (13) hasítékokon és a (12) túlfolyatócső által szabadon adott lefolyási nyíláson át a (14) csatornába ömlik úgy, hogy a vízszin az (1) kamrában a (3) cső elvezető nyílása alá sűlyed és ennek folytán a most már a forrásmedencébe áramló tisztátalan víz a (3) tartáiyvezeték megkerülésével a forrásme. dencéből elvezettetik. Ha a (2) csőből ömlő szabályozóforrás vize ismét fogy, azaz, ha a források vize a csapadék vagy a hóolvadás okoztaszennyvíz elfolyása után ismét rendesen és tisztán folyik^ akkor a (27) vödörben levő víz a benne levő nyíláson át a "vödörből elfolyik, miután a vödörbe való hozzáfolyás csekélyebb, mint az elfolyás. A (31)súly a (30) serpenyőt eredeti helyzetébe tolja vissza. Ezáltal a főforrás vize ismét az (1) kamrába jut és a (19) vödör a benne elrendezett nyíláson át kiürül. A (19) vödör kiürülése folytán a (23) súly ismét érvényre jut és a (20) emelőt elforgatva a (12) túlfolyatócsővet (12') fészkével ismét az (1) kamra fenekére nyomja úgy, hogy az utóbbi fenéknyílása záratik és a kamra ismét vízzel telik meg. Ha főforráshoz való vízhozzá folyás növekednék és ez ennek folytán zavarossá válna, mielőtt a szabályozóforrás ei'ősebben folyik, akkor úgy, mint az első foganatosítási példánál, a (11) csőből kilépő vízsugár nagyobb energiája folytán a víz közvetlenül a (18) toldatcsőbe és a (19) vödörbe jut és ilvkép a (12) túl-