73848. lajstromszámú szabadalom • Kemence endotermikus gázreakciók kerestűlvitelére

Megjelent 1919. évi május hó 175-én. • . MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78848. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Kemence endotermikus gázreakciók keresztülvitelére. ELEKTROCHEMISCHE WERKE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. Az 55120. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918 március hó 26-ika. / Elsőbbsége 1917 március hó 23-ika. Az eddig elismert elméletek szerint a nitrogénoxid az elektromos lángívben tisztára termikus úton képződik. A gázmasszát az elektromos, energia rendkívül magas hőmérsékletre hevíti, amelyen a Nernst-féle elmélet szerint a mindenkori hőmérsékletnek megfelelő NO-koncentráció áll be, mely gyors lehűtés által részben föntartatik. A nagyüzemben keresztülvitt ismert eljárásoknál az elméletileg megkövetelt gyors lehűtést azáltal érik el, hogy nagy levegőfölösleggel dolgoznak, úgy hogy a levegő aránylag hidegen maradva, a lángon átvezetett kisebb mennyiségekkel keveredik és ezeket gyorsan lehűti. A nagyüzemben eddig elért NO-koncentráció ennek folytán igen csekély és 1—1, 5% NO között ingadozik. A találmány tárgyát oly kemence képezi, mely 2-5%-nyi NO-koncentrációt szolgáltat. Ezt a célt azáltal valósítjuk meg, hogy a gázokat az 55.120. számú szabadalomban védett kemencénél a kemence közepén vízzel hűtött, ige» szűk csövön vezetjük el, mely egyrészt úgy van méretezve, hogy a gázok rendkívül nagy (másodpercenként néhány száz méter) sebességgel hajtatnak rajta keresztül és emellett a cső hossza oly nagy, hogy fölülete a gázoknak 1000°-kal való pillanatnyilag bekövetkező iehűtéséhez elegendő legyen, míg a oső másrészt úgy van elrendezve, hogy nem szolgál elektródaként. A cső tehát jó hővezető, vékony anyagból készülhet, mert belőle lángívek, melyek vékonyfalú elektródacsöveket tudvalevőleg azonnal kiégetnek, nem indulnak ki. Azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy a fönt előadott föltételek betartásánál oly fémcsövet használhatunk,, melynek falvastagsága csak néhány mm. és mely az üzemben mindazonáltal a legkisebb mértékben sem használódik el. A gáz rendkívül nagy sebességéből és a nagy hőmérsékletesésből rendkívül nagy hőátvitel származik, mely lehetővé teszi, hogy néhány méternyi szakaszon a 2000 —3000° hőmérsékletű gázokat éppen anynyira lehűtsük, hogy a nitrogénoxid további bomlása ne kövétkezhessék be; a gázok hőjének nagy része emellett gőzkazánokban más célokra hasznosítható. A kemence további célszerű kiviteli alakját kapjuk, ha a lángívet három