73840. lajstromszámú szabadalom • Kézzel zárható oldhatatlan záró pecsét (plomba)

Megjelent JL919. évi májas hó Í15-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78840. szám. XVIII/d. OSZTÁLY. Kézzel zárható oldhatatlan zárópecsét (plomba.) W1NKLER JÁNOS ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napjS 1918 március hó 6-ika. Az ismeretes zárópecsétek csaknem minden fajtájánál, az oldhatatlanság elő­idézéséhez szükség- van zárófogóra vagy záróprésre, amelyek a plombán mara­dandó .alakváltozást idéznek elő és így biztosítják azt, hogy bontási kísérletek nyom nélkül ne maradhassanak, hanem illetéktelen, beavatkozást a plomba sérü­lései megmutassanak. A plombafogó vagy prés ezért az is­mert zárópecsétek legtöbbjénél elmarad­hatatlan kellék, ami oly esetekben mu­tatkozik kellemetlen körülménynek, mi­-Clőn a pkxmbát házon kívül (pl. a pálya­udvaron vasúti kocsikon vagy más tá­voleső helyen) kell alkalmazni, amidőn a többnyire nehéz plombaprést ide-oda kell hordozni. Minthogy « plombák ismeretes fajtái csaknem 'kivétel nélkül ólomból készül­nek, a most uralgó ólomhiány ugyancsak nehézséget okoz a szokásos zárópecsétek alkalmazásánál. Jelen találmány e nehézségeket van hivatva lekiiMeni, amennyiben annak célja egyrészt a záróprést fölöslegessé tenni, másrészt az ólmot, mint pecsét­anyagot kiküszöbölni. A találmány szerinti zárópecsét két ki -viteli alakja erősen nagyított méretben, a csatolt rajzon látható és pedig az 1. ábrában bármely tetszőleges fémből, a 2. ábrában pedig fától előállítva, mely anyagok közül különösen utóbbi, ily kis méretű cikkekhez csaknem korlátlan mennyiségekben áll rendelkezésre. Az 1. ábrában látható plomba két da­rabból áll és pedig az (a) hüvelyből, vagyis a ttdajdonképeni plombából és a (b) záródugaszból, mely szintén hüvely­alakú. A plombahüvely (a) fölül két lyukkal bír, amelyen a kötendő zsineg vagy huzal két végét (c, c) áthúzzuk és csomóra kötjük, illetőleg összesodorjuk. Kötés után a csomóra a hüvelyt ráhúz­zuk úgy, hogy az a hüvely fenekén, köz­vetlenül a két lyuknál helyezkedjék el. Azután vesszük a záródugót (b), mely hosszirányban hasítással „f" bír, hogy a hasítások felőli végén két ujjal any­nyira összenyomható legyen, hogy az „e" perem a plombahüvely „a" alsó nyílásán beférjen. Betolás után a záródugasz (b), összenyomott szárai rugalmasságuk foly­tán ismét szétnyílnak és peremükkel (e) megkápaszkodnak a plombahüvely belső

Next

/
Thumbnails
Contents