73763. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tőzeg és egyéb növényi anyagok fölaprítására

— 2 — A köpeny és forgótest lécei simák vagy csipkézettek lehetnek. Továbbá a tengelyhez rézsútosan vagy csavaroltan rendezhetők el. Az utóbbi elrendezési különösen előnyös, mert a szakító hatáshoz még nyíró hatás is hozzájárul és a légáram kedvezően befolvásoltatik. Ezenkívül ajánlatos némely anyag, mint pl. tőzeg számára, a köpenyen és forgótesten levő léceket különfélekép alakítani, amennyiben pl. a köpenyt háromélű és a forgótestet négvélű pálcákkal borítjuk vagy megfordítva. A köpenyt nem kell hengeralakban készíteni, fölső vagy alsó része kónikus is lehet és azután a forgóte's ezen alakhoz többé-kevésbé hozzásimul. Közömbös, hogy a forgótestet vagy a köpenyt forgatjuk-e. A verőlécek sajátos alakítása a malom fölső részét rostos anyaghoz való előaprító- ós az alsót alkalmas behúzó öv közbeiktatásával őrlő készülékké vagy jobban mondva szétszakító géppé képezi ki. Ezen szétszakítás! a kúp és köpeny között állandóan szűkülő gyűrűs térben folytatódik és annál intenzívebb lesz, minél inkább közeledik az anyag a tulajdonképeni szakítási övhez. Itt a kúp gyors körülfogása által létesített, magában véve ismert légáram a nagyobb kerületi sebesség folytán a legerőteljesebb és a leválasztott rostokat a malomból lefelé kifújja. Nem is talál akadályra, hanem a malmon függélyes vonalban erőveszteség nélkül vándorol át. A malom eldugulása nem fordul elő, mert az anyagqt lépésről-lépésre előtöri, míg végül a végleges finoman őrlésre megérett. Emellett tényleges őrlés nem eszközöltetik, hanem csakis a darabos részek folytonos szétszakítása. A rostok maguk hosszúak maradnak és összezúzatlanul a verőlécek, valamint a köpeny és kúp között levő keskeny gyűrűs hasítékon át levő üreges tereken át a. légáram által a malomból kivezettetnek. Csak az el nem osztott kis darabooskák maradnak a teljes szótaprításig a malomban. Ez tehát minden kezelés nélkül hosszúrostos, göröngymentes terméket szolgáltat és egyidejűleg előtörő-, előőrlő-, finomraőrlő- és szitáló-berendezést pótol. Mert a végtermék leszitálása is teljesen szükségtelenné vált az új malomnál, mert az anyag egyenletes, hosszú és rövid rostokból vagy szeletekből álló keverékben lép ki a malomból. A mellékelt rajzban az xíj berendezés több foganatosítási alakja van sémásan föltűn tetve és pedig az 1. ábra hosszmetszetben, mi mellett a bal- és jobboldali rész a köpeny és foi;gótest különböző foganatosítási alakjait mutatják; a 2. ábrán egy további foganatosítási alak látható. Az (a) állványon szilárdon megerősített (b) köpeny az 1. ábra bal oldala szerint hengeralakú és sűrűen egymás mellé sorakoztatott, célszerűen háromélű (c) pálcákkal vagy lécekkel van borítva, A (b) köpenyen belül a szintén (e) lécekkel sűrűn borított, kónikus (d) forgó test nagy sebességgel forog körül és e mellett lefelé irányított, erőteljes légáramot létesít, mely a szétosztandó anyag behúzását, valamint a szétosztott anyag szétszórását és kihajítását kedvezően befolyásolja. A (d) forgótest hajtását fölülről az (f) tengelyére ható kúpkerék- vagy efféle hajtóműtől kapja. Az (f) tengely a (g) talpcsapágyban forog, mely a helytálló (h) csúsztató csapágyban talál vezetést. A (g) talpcsapágy csapos kapcsolat útján a kétkarú (gl) emelőn nyugszik, mely mindegyik végén az (i) kézikerék által elállítható (j) csavarorsó által csuklósan megtartatik. A (c) és (e) lécek a köpeny és forgótest érintkezési síkja felé keskenyednek. Ennek megfelelően ellaposodnak a lécek között levő üreges terek és a behúzott anyagot megmunkálásra szabadon adják. Minthogy a forgótest lécei a köpenyéi mellett mozgási térrel elcsúsznak, nem áll be közvetlen őrlő hatás, hanem az összeállott csomócskák csak sízéjjelszakíttatnak és se,