73754. lajstromszámú szabadalom • Feszítőszerkezet kettős huzalvezetékek számára
Megjelent 3 919. évi május hó lO-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 7B754. szám. Va/2. OSZTÁLYFeszítő szerkezet kettős huzalvezetékek számára. K. K. PRIV. SÜDBAHNGESELLSCHAFT CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1917 november hó 30-ika. A jelen találmány tárgya feszítő szerkezet kettős huzalvezetékek számára, mely ellentétben az ismert huzalfeszitő szerkezetekkel, úgy működik, hogy a huzalvezeték állító mozgásánál nem lépnek föl nagyobb súrlódási veszteségek, mint a feszítő szerkezet nélküli huzalvezetékeknél. A találmány lényege az, hogy a vezető görgők, melyek körül a feszítendő huzalvezeték láncvagv kötéldarabok közbeiktatása mellett a feszítősúlyhoz vezettetik, esetleg multiplikációs vagy redukciós emelők gyanánt is használható emelőkön úgy van elrendezve, hogy a görgők, a huzalvezeték állító mozgása alatt, saját tengelyük körül semminemű, vagy csupán igen csekély forgómozgást végeznek. A mellékelt rajz a- találmány tárgyának két példaképem foganatositási alakját szemlélteti. A feszítendő (L, Ll) huzalvezeték végei (1. ábra) a (H, 111) emelőkön ágyazott (R, Rl) vezető görgők, azután az emelőforgáspontok közelében elrendezett (r, rl) görgők körül a (G) feszítő súlyhoz vannak vezetve. A feszítő súly tehát az (L) ás (L!) vezetékek végein függ és a vezetékekben megfelelő feszültséget létesít. Az állító műtől jövő, lehetőleg rövid (1, 1 1) összekötő vezetékek támadási pontjai a (H, III) emelőkön vannak. Hőmérsékleti ingadozások tehát elsősorban a hosszú (1., Ll) vezetékek hosszváltozásaiban nyilvánulnak, mi mellett a (G) súly emelkedik vagy sülyed és az (R, Rl) és (r, rl) vezető görgők tengelyeik körül forognak. \ huzalvezeték állító mozgásánál azonban, melynek pld. az (11) vezeték az (Ll) vezetéket húzza és az (1) vezeték az (L) vezetéket utána engedi, csakis a (H, III) emelők lengenek fölső forgáspontjaik körül, míg az (R, Rl) és (r, rl) vezető görgők emellett semminemű, vagy csupán igen csekély forgó mozgást végeznek saját tengelyük körül, melynek következtében a súrlódási veszteségek a huzalvezeték állítása közben minimumra csökkennek. .V 2. ábra oly foganatositási alakot szemléltet, mely éppen úgy működik, mint az 1. ábrában föltüntetett berendezés, mégis azzal a szerkezeti különbséggel, hogy két egykarú emelő helyett egy kétkarú emelő van alkalmazva. A feszítő súly rögzítését a huzalvezeték állítási útia alatt, éppen úgy, mint az ismert feszítő szerkezeteknél, az átállítás alatt a vonó- és az utána' engedő huzal feszültségei között föllépő különbség önműködően idézhető elő, vagy pedig az állító szerkezetről levezetett, az állító emelő bevagv kikapcsolásánál működő rekesztő szervek létesíthetik. Természetes, hogy a (H) és (Hl) emelők közvetlenül is kapcsolhatók az állító szerkezeltel, vagy pedig maguk is szolgálhatnak emelők gyanánt. Szabadalmi igény. Feszítő szerkezet kettős huzalvezetékek számára, jellemezve azáltal, hogy a feszítő súly
