73710. lajstromszámú szabadalom • Szállítóberendezés önthető anyag, folyékony vagy másefféle számára

Megjelent 1919. évi május lió 10-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73710. szám. V/f. OSZTÁLY. Szállítóberendezés önthető anyag, folyadék vagy más efféle számára. C. RUDOLPH & CO. CÉG MAGDEBURGBAN. A b'jeleatés napfa 19X7 évi junius hó 12-ike. Elsőbbsége 1916 november hó 9ik«. A találmány folyékony vagy szemcsés, kristá­lyos vagy másféle fajtájú, önthető anyagnak ne­vezett tömegek szállítóberendezésére vonatkozik és lényegében egymás mellé kapcsolt szállító elemek sorozatából áll, amelyekben az anyag a kerület felől a közép felé a forgó tengely felé csavarpályán és egyúttal hozzá keresztirányban, előnyösen a tengely síkjában, vagy vele párhu­zamos síkban fekvő merítő nyílástól a hozzá merőlegesen fekvő lefutó nyílásba vitetik. Csu­pán egy-egy be- és kilépő nyílás helyett több ki­sebb keresztmetszetű ily nyílást is alkalmazha­tunk. A csatolt rajz 1—3. ábráján a szállítóelem egy példaképem kiviteli alakját tüntettük föl és pe­dig az 1. ábrán egy oldalnézetet, a 2. ábrán elő nézetet és a 3. ábrán az 1. ábra A—B vonala mentén vitt metszetet szemléltettük. A 4. és az 5. ábrán több efféle szállítóé lemből al­kotott szállítóberendezést látunk vég- és oldal­nézetben; a szállítóelemek ebben az esetiben kö­zös teknőben vannak elrendezve. A 6. ábrán zárt tóikban elrendezett szállítóele­met és a 7. ábrán több efféle szállítóelemből alkotott szállítóberendezést szemléltettünk. A szállítódéin az (a) csésze alakú edényből áll, amely a tartóján, pl. a (b) tárcsán úgy van elren­dezve, hogy a (b) tárcsának a közepén, vagy an­nak közeiéiben levő (c) kivágása az (a) csésze le­futó nyílását alkotja, míg a befutó nyílása, a (d) merítő nyílás a (b) tárcsa kerületének közelében fekszik és a kifutó nyílásra merőlegesen áll, úgy, hogy a megemelt anyag a forgásirányra kereszt­ben dobalik odébb. Az (a) sésze ennek megfele­lően spirális, vagv csigavonal alakú, a kerület fe­lől a tartó közepéig spirálgőibe mentén képezte­tik ki, amint ezt az 1. ábra nyilával jelöltük és azonkívül a közép felé a (b) tárcsa felé kereszt­irányban ferdén van alakítva, amint ezt a 2. ábra nyila jelzi. Minden esetben a hatás olyan, hogy forgó tárcsa esetén a megemelendő és szállítandó anyag az (a) csészének a (b) tárcsára célszerűen merőlegesen álló (e) befutó élétől fölvétetik és a forgás közben és következtében a csészében a nyíl irányában halad, míg a (c) kivágás központos (f) kifutó élén lepereg és több egymás mellé kapcsolt szállítóelem esetén a következő szállítóelem elé, vagy abba belehull. Ezet az esetet a 4. és az 5. ábrán látjuk. Az anya­got az első szállítóelem (a) csészéje fölveszi és a következő szállítóelembe ejti; ez a művelet a szál­lítóberendezés 3. 4. 5. stb. elemeiben ismétlődik. A 4. és az 5. ábra szerinti berendezésben az (a) csészék (b) tartó tárcsáikkal közös (g) teknőben egy (h) tengelyen vannak elrendezve, amidőn a (b) tárcsák alkotják a kamrákat A 6. és a 7. ábra szerinti berendezésben, ahol minden egyes szál­lítóelem külön (i) tokban rendeztetik el, a toko­kat egymáshoz kapcsoljuk és pedig (k) lefutó­csonkok gyanánt kiképezett köztagok közvetíté­sével.

Next

/
Thumbnails
Contents