73689. lajstromszámú szabadalom • Műtagok alsó- és fölsőkarhüvelyeinek csuklós összekapcsolására

Megjelent 1919. évi május 110 fi-én. magyar szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 78689. szám. VII/©. OSZTÁLY. Műtagok fölső- és alsókarhüvelyeinek csuklós összekapcsolása. MASCHINENFABRIK AUGSBURG-NÜRNBERG A-G. CÉG NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1917 november hó 27-ike. Elsőbbsége 1917 május hó 7-ike. Nehéz munkák végzésére alkalmas mű­tagok fölső- és alsókarhüvelyei- eddig úgy kapcsoltattak össze, hogy a hüve­lyek egymással szembenfekvő helyeken sinekkel voltak ellátva és a mindegyik oldalon alkalmazott sinek forgáscsap út­ján csuklós összeköttetésben állottak. A sineknek a hüvelyekkel való merev ösz­szeköttetése és azoknak a fölsőkaron, ill. alsókarcsonkon való megerősítése azon­ban az alsókar mozgási szabadságát, az esetben, ha a könyökcsukló sértetlen ma­radt, károsan befolyásolta annyiban, amennyiben csupán a két csuklóscsap közös tengelye körüli hajlítómozgás volt lehetséges, ellenben úgy a pro- és supi­naciosmozgás, mint az alsókarnak sarlós mozgása is meg volt szüntetve, vagy leg­alább is nagy mértékben korlátozva. A jelen találmány célja ezen hiányok elhárítása és az egészséges alkar könyök­csuklójában való teljes mozgási szabad­ságnak azáltal való biztosítása, hogy a fölsőkar- és alsókarhüvelyek csupán egy, célszerűen a könyökcsukló belső oldalán elrendezett, csuklós közbensőtag révén kapcsoltatnak össze, amely tagnak egyes részei úgy a hajlítómozgás síkjában, mint oldalirányban is egymáshoz képest beállíthatók. Műtagok fölső- és alsókarhüvelyeinek ilyen csuklós összeköttetésének egy kivi­teli alakját a mellékelt rajzon mutat­juk be. ügy az (a) fölsőkarhüvelyen, mint a (b) alsókarhüvelyen a kengyelalakú (e, c) és (f, d) sinek szárai vannak megerő­sítve, amelyeknek (e) és (f) járomrészei­hez a (g) és (h) csuklós hevedertagok csatlakoznak. Az utóbbiak végén egy (1) tércsukló (i) és (k) szárai vannak csukló­san megerősítve amely gömbből és gömb­csészéből áll úgy, hogy az (i, k) szárak minden irányban állíthatók. Hogy a kar hajlításánál a (g) és (h) tagok befelé ne csappanjanak és a hajlítómozgást ne za­varják, ezen tagok az (m) és (n) rugók hatása alatt állanak, amelyek a karhaj­lításnál a (g) és (h) tagokat kifelé húzzák. A fölső- és alsókarhüvelyeket össze­kötő sineknek ezen kiképzése folytán, egyrészt biztosítjuk, hogy az alsókarhü­velyre ható húzóhatás a fölsőkar hüvelyre

Next

/
Thumbnails
Contents