73677. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló ajtó, csappantyú és efféle, főleg a robbanás veszélyének kitett épületek számára
Megjelent 1919. évi május 110 fi-én. magyar szabadalmi hivatal. SZABADALMI LEÍRÁS 73677. szám Vlil/a, OSZTÁLY Tűzálló ajtó, csappantyú és efféle, főleg a robbanás veszélyének kitett épül ct számára. FRENZ JOACHIM .ÉPÍTÉSZ KÖLN-NIPPESBEN. A bejelentés napja 1917 évi augusztus hó 25-ike. .Robbanó szerek, lövedékek és effélék előállítására szolgáló gépeknél eddigelé rendesen fából való ajtókat és zárócsappantyúkat alkalmaztak. De mivel ezek belső robbanás esetén veszélyes röpített tárgyak voltak, a környéket az épületek elé helyezett, esetleg befásított gátakkal kellett megvédeni. A jelen találmány szerint ily célokra vasbeton-ajtókat, illetve csappantyúkat és efféléket alkalmazunk, melyeknél nyújtható és könnyen elszakítható fémháló lazán van a fémes ajtókeretbe behelyezve és habkőmész-cementbeton vékony rétegébe van beágyazva. Ismeretesek ugyan már vasbetonajtók, de ezeknél a fémbetét állandóan vaskeretbe szorosan van befogva, mi mellett a keret vastagabb és a fémbetét vékonyabb betonréteggel van körülvéve. Ily esetekben azonban az ajtó robbanás esetén veszélyes röpített tárgyat alkot, mert keretével együtt kiszakítva röpíttetik el. Ilyfajta ajtók egyébként sem felelnek meg azon követelményeknek, melyeket tűzálló ajtókkal szemben támasztani kell. A vasbetétek fölhevülésnél, a vasból való ajtókerettel együtt, máskép terjednek, mint a beton és a beton kiterjedése más a vastagabb, mint a vékonyabb rétegek helyén. Ebből következik, hogy a beton erősebb fölhevülésnél szakad és letöredezik, miáltal az ajtónak tűzbiztonsága ismét kétségessé válik. A jelen találmány szerinti ajtónál az egyenletes, vékony habkőmész-cementbetonréteggel bevont fémbetét lazán helyeztetik be a vasból való ajtókeretbe. Közönséges igénybevételekkel szemben az ajtó teljesien elegendő szilárdsággal bír. Belső exploziónái a töltések a keretből ki fúvatnak, mi mellett a beton fémbetétnek alább ismertetendő sajátossága folytán porrá hull szét, úgy hogy veszélyes röpítő darabok nem keletkezhetnek. Erős fölhevülésnél az ajtón semmiféle lényeges változások nem lépnek föl, mert a betonnal burkolt betét a vaskekerettől függetlenül kiterjed és lehűlés után ismét előbbi helyzetébe tér vissza. A betonrétegnek összetételénél fogva kb. ugyanaz a kitérjedési együtthatója, mint a fémbetétnek, úgy hogy a betonburkolat rendesen nem sérül meg és az