73637. lajstromszámú szabadalom • Munkaasztal félkarú nyergezek és hasonló foglalkozású kézművezek számára
- 2 — célszerűen mint rugós dob képezhető ki ós a forgó korong visszahúzó rugóját veszi föl; ez spirálrugónak van képzelve, melynek egyik vége helytálló és a másik a dob tokjának köpenyén van megerősítve. A forgó korongot nemcsak rúgóhúzással, hanem a súlyhatással is lehet kezdeti helyzetébe önműködően visszamozgatni, amelyben ütköző által rögzítve van. Az (i) forgó korong tartja a levehető munkakövet, amelyen rendesen az anyagot vágni szokták. A dobon megerősített és köréje csavarolt (o) húzókötél az asztallap alján megerősített (p) vezető görgőn át a (q) tipró emelőhöz vezet; ennek letiprása által az (i) korong elforgattatik és a rúgó az (n) dobban megfeszíttetik. Ha a tipró emelőt ismét szabadon adjuk, akkor a forgó korong a rúgó által ütközőjéhez visszamozgattatik. Az (i) forgó korongon az (r) tartó- és hozzászorító kar úgy van ágyazva, hogy ágyazó bakocskájának vízszintes (s) tengelye körül lehúzható ós rugós billentyűjével, illetve nyomó lemezével azután az asztallapra ós a forgó korongra, valamint a munkakőre nyomást gyakorolhat. Alkalmas és megfelelően elrendezett (t) rúgó által az (r) kar állandóan a leemelt helyzetbe visszahúzatik; ezen hatást a súlylyal gyakorolt húzással is el lehet érni. Alkalmasan elrendezett sarn'irok által az (r) kar kilendíthetővé és behajlíthatóvá van téve, úgy hogy a billentyű hosszában fekvő tetszőleges helyek elérhetők. Ezen (r) tartó- és hozzászorító kart a rajta megerősített (u) kötéllel lehet lehúzni, mely az (i) forgó korong lyukján át egv annak alsó oldalán elrendezett (v) vezetőgörgőn keresztül egy második, forgási tengelyében fekvő, célszerűen ebben önmaga is forgó (\v) vezetőgörgőn* át a forgó korong tengelye alatt fekvő (x) tipró emelőhöz vezet. A húzókötél ezen elrendezése és vezetése által elérjük, hogy az (r) kar az (i) forgó korong minden helyzetében ugyanazon helyről kezelhető és a két húzókötél egymást nem csavarja. A (q) és (x) tipróemelők egyidejű letiprása által egv munkadarabot az (i) forgó korongon megtartani és vele együtt elforgatni is lehet. Ezen berendezés segítségével az egy egészséges kézzel az igazitóvas segíti ségóvel könnyen lehet görbe széleket húzni, sarkokat legömbölyíteni és hasonló mukákat végezni. Az (r) tartó- és hozzászorító kar munkakörzetében a (b) asztallapon az (y) vonalzó van elrendezve, mely az (1) csap körül vízszintes irányban kilendíthető és a (2) csap körül függélyes irányban fölcsappantható. A pontozással jelzett helyzet a használaton kívül való helyzetet mutatja; a vonalzó egyenes széleknek az igazító vagy karcoló vassal stb. való húzására, kis részek egyenesre vágására és hasonló munkák elvégzésére szolgál. A munkadarab az (r) tartó- és leszorító karnak az (y) vonalzóra gyakorolt nyomása által a vonalzó és a munkakő vagy az asztallap, illetve forgó korong között fogva tartatik, míg a szerszám az egészséges kéz által vezettetik. A függélyes (i) forgó csapnak oly magasnak kell lenni, hogy az (y) vonalzó a munkakő magasságával eltolható legyen. Az asztal másik oldalán levágó berendezés van alkalmazva nagyobb darabok számára; áll pedig nagy (z) vonalzóból, mely majdnem oly hosszú, mint amilyen széles az asztal és egy skálán beállítható (3) ütköző sarokvasból, hogy meghatározott hosszúságú vagy szélességű darabokat lehessen levágni. Az anyagot ez esetben a beállított (3) sarokhoz hozzászorítjuk és a metszéseket a (z) vonalzó mentén vezetjük. A (z) vonalzó az asztallapon áthatoló és annak alsó oldalán megerősített (4) csapágyakban vezetett (5) csapok által tartatik. Ezen (5) csapok köré (6) rúgok vannak csavarolva, melyek egyik végükkel a szilárd (4) csapágyakra, a másik