73637. lajstromszámú szabadalom • Munkaasztal félkarú nyergezek és hasonló foglalkozású kézművezek számára

- 2 — célszerűen mint rugós dob képezhető ki ós a forgó korong visszahúzó rugóját veszi föl; ez spirálrugónak van képzelve, melynek egyik vége helytálló és a másik a dob tokjának köpenyén van megerő­sítve. A forgó korongot nemcsak rúgóhúzás­sal, hanem a súlyhatással is lehet kez­deti helyzetébe önműködően visszamoz­gatni, amelyben ütköző által rögzítve van. Az (i) forgó korong tartja a leve­hető munkakövet, amelyen rendesen az anyagot vágni szokták. A dobon megerősített és köréje csa­varolt (o) húzókötél az asztallap alján megerősített (p) vezető görgőn át a (q) tipró emelőhöz vezet; ennek letiprása ál­tal az (i) korong elforgattatik és a rúgó az (n) dobban megfeszíttetik. Ha a tipró emelőt ismét szabadon adjuk, akkor a forgó korong a rúgó által ütközőjéhez visszamozgattatik. Az (i) forgó korongon az (r) tartó- és hozzászorító kar úgy van ágyazva, hogy ágyazó bakocskájának vízszintes (s) ten­gelye körül lehúzható ós rugós billentyű­jével, illetve nyomó lemezével azután az asztallapra ós a forgó korongra, vala­mint a munkakőre nyomást gyakorolhat. Alkalmas és megfelelően elrendezett (t) rúgó által az (r) kar állandóan a leemelt helyzetbe visszahúzatik; ezen hatást a súlylyal gyakorolt húzással is el lehet érni. Alkalmasan elrendezett sarn'irok által az (r) kar kilendíthetővé és behajlítha­tóvá van téve, úgy hogy a billentyű hosszában fekvő tetszőleges helyek elér­hetők. Ezen (r) tartó- és hozzászorító kart a rajta megerősített (u) kötéllel lehet lehúzni, mely az (i) forgó korong lyuk­ján át egv annak alsó oldalán elrende­zett (v) vezetőgörgőn keresztül egy má­sodik, forgási tengelyében fekvő, célsze­rűen ebben önmaga is forgó (\v) vezető­görgőn* át a forgó korong tengelye alatt fekvő (x) tipró emelőhöz vezet. A húzókötél ezen elrendezése és veze­tése által elérjük, hogy az (r) kar az (i) forgó korong minden helyzetében ugyan­azon helyről kezelhető és a két húzókötél egymást nem csavarja. A (q) és (x) tipróemelők egyidejű letiprása által egv munkadarabot az (i) forgó korongon megtartani és vele együtt elforgatni is lehet. Ezen berendezés segítségével az egy egészséges kézzel az igazitóvas segíti ségóvel könnyen lehet görbe széleket húzni, sarkokat legömbölyíteni és ha­sonló mukákat végezni. Az (r) tartó- és hozzászorító kar munkakörzetében a (b) asztallapon az (y) vonalzó van elrendezve, mely az (1) csap körül vízszintes irányban kilendít­hető és a (2) csap körül függélyes irányban fölcsappantható. A pontozás­sal jelzett helyzet a használaton kí­vül való helyzetet mutatja; a vonalzó egyenes széleknek az igazító vagy kar­coló vassal stb. való húzására, kis részek egyenesre vágására és hasonló munkák elvégzésére szolgál. A munkadarab az (r) tartó- és leszorító karnak az (y) vo­nalzóra gyakorolt nyomása által a vo­nalzó és a munkakő vagy az asztallap, illetve forgó korong között fogva tarta­tik, míg a szerszám az egészséges kéz ál­tal vezettetik. A függélyes (i) forgó csapnak oly magasnak kell lenni, hogy az (y) vonalzó a munkakő magasságával eltolható legyen. Az asztal másik oldalán levágó beren­dezés van alkalmazva nagyobb darabok számára; áll pedig nagy (z) vonalzóból, mely majdnem oly hosszú, mint amilyen széles az asztal és egy skálán beállítható (3) ütköző sarokvasból, hogy meghatáro­zott hosszúságú vagy szélességű darabo­kat lehessen levágni. Az anyagot ez eset­ben a beállított (3) sarokhoz hozzászorít­juk és a metszéseket a (z) vonalzó men­tén vezetjük. A (z) vonalzó az asztallapon áthatoló és annak alsó oldalán megerősített (4) csapágyakban vezetett (5) csapok által tartatik. Ezen (5) csapok köré (6) rúgok vannak csavarolva, melyek egyik végük­kel a szilárd (4) csapágyakra, a másik

Next

/
Thumbnails
Contents