73632. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés

Megjelent 1919. évi április hó 29-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78öB2. s/m,, X/tt. OSZ í A Szárító berendezés. F. H. SCHÜLE G. M. B. H. CÉG HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1918 január hó 31-ika. Elsőbbsége 1916 lebruár hó 23 ika. Ismeretesek oly szárítóberendezések, melyeknél a szárítandó anyagoszlop áttört vagy lyukasztott falak között egy szárítóaknán halad át és melyeknél a szárítólevegő közbenső fenekek segítségével fölváltva az egyik vagy másik oldalról a szárítandó anyagoszlopon vezettetik át.. Azáltal, hogy a szárítólevegőt a szárítandó anyagon többször vezetjük át, a szárítólevegő fokozatosan lehűl, úgy hogy az egymást követő foganatosításoknál mindig kevésbé hatásos. Ezen szári főberendezések teljesítőképessége tehát csak elégtelen lehet. Hogy a teljesítményt a szárítólevegő lehűlése ne csökkentse, egy másik ismert szárítóberendezésnél a szárítólevegő a szárítandó anyagon való egyszeri átvezetése után elvezettetik és minden következő foganatosítás számára friss szárítólevegő alkalmaztatok, a levegő hozzávetése pedig a szárítandó anyag egyik oldalán, az elvezetése annak másik oldalán van elrendezve, a szárítóberendezés végül egymás fölött alkalmazott rekeszekből áll, melyeknek aknaterei egymástól elvarrnak választva és melyek mindegyike levegőhozzávezetéssel és elvezetései van ellátva. A jelen találmány tárgyát képező szárítóberendezés szintén több rekeszből áll egymástól elkülönített aknaterekkel, a szárítólevegő pedig minden egyes rekeszben a szárítandó anyagon való egyszeri áthaladás után elvezettetik. Jelen találmány értelmében azonban ezen berendezéssel a legtöbbször említett szárítóberendezésnél alkalmazott munkamód van egyesítve, melynél ugyanis a szárítólevegő fölváltva a szárítandó anyag egyik és másik oldaláról vezettetik át, ezenkívül pedig minden egyes rekeszben a hozzávezetett szárítólevegő ugyanazon rekeszben el is vezettetik. Ezáltal minden egyes rekesz önmagában üzemképessé válik, ami az utóbb említett szárítóberendezésnél nem áll fönn, mert ott a hozzávezetett szárítólevegő a csatlakozó rekeszben vezettetik el. Miután a levegő hozzávezetései és ennek megfelelően a levegő elvezetései is az egymást követő rekeszeknél váltakozva, a szárítandó anyagoszlop egyik vagy másik oldalán vannak alkalmazva, a rekeszek közbenső fenekének azon része, amelyen a szárítandó anyag lehulló részei (hüvelyek, pelyva) összegyűlhetnek és melynek közelében a friss, forró szárítólevegő bevezettetik, az itt csatlakozó rekesz hi-