73610. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromágneses áramszakgató drótnélküli távíróállomásokhoz

Megjelent 1919. évi április hó 29-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73610. szám. VII/j. OSZTÁLY. Önműködő elektromágneses áramszakgató drótnélküli távíró-állomásokhoz. FALKENTHÁL ERWIN MÉRNÖK BERLIN-FRIEDENAUBAN. A 69412. sz. törzsszabadalom pótsaab dalma. melynek bejelentési napja 1917 február hó 27-ike. A 69412. számú törzsszabadalom többek között oly berendezést ismertet, melynek segélyével a drótnélküli táviró-állomások váltóáramú áramfejlesztője gyanánt alkalmazott önműködő áramszakgatónál (egyenáramot váltóárammá átalakító készüléknél) a szekunder körben el nem torzított indukált hullámot állíthatunk elő. Ezen berendezés lényege abban van, hogy megfelelő nagyságú kondenzátor állandóan és az önműködő áramszakgatónak egyenáramú tekercsével párhuzamosan van bekapcsolva, mely tekercset egy lágyvasmagnak az ide-oda lengő horgony révén fölváltva bekapcsolt és ezen horgonyt lengésben tartó két csévéje alkotja. Emellett ezen csévék, illetve mindenkor azok egyike a kondenzátorral oly rezgési kört alkot, melynek saját rezgése a horgony frekvenciájával egyenlő frekvenciával megy végbe. A föntemlített hatás az elektromos rezgésnek a mechanikai rezgéssel való ezen megegyezésén alapszik. Kitűnt már most, hogy e hatás elérésére nem szükséges az áramszakgatónak egész egyenáramú tekercsét a rezgési körbe beiktatni, illetve, hogy másrészt lehetővé válik ezen körbe további induktiv ellenállások beiktatása. Ez csupán ahhoz a föltételhez van kötve, hogy a kondenzátornak a rezgési körben alkalmazott induktiv ellenállásokhoz képest kellő méretezése révén ez a kör a saját villamos rezgés oly frekvenciájával működjék, mely a mechanikai horgonyrezgéssél megegyezik. A rezgési kör elektromos mennyiségeinek immár lehetővé váló egyéb meghatározása útján a helyes saját rezgés létesítése lényegesen meg van könynyítve. Mindenek előtt a kondenzátor számára az egyenáramú tekercsek méretei nem szabnak meg többé pontos nagyságot, melynek különben az áramszakgató mindenkori elektromos teljesítménye szerint különbözőnek kellene lennie, hanem immár lehetővé válik az, hogy valamennyi küLönböző nagyságú áramszakgató eseteire egy és ugyanazon nagyságú kondenzátorral érhessük be, amennyiben megfordítva járunk el, azaz a tekercs azon részét, amellyel együtt a kondenzátornak a helyes saját rezgést kell eredményeznie, a bizonyos megadott kondenzátornak megfelelően választjuk, esetleg például oly módon, hogy az egyenáramú körbe kiegészítő tekercset kapcsolunk be, ha t. i. magának az egyenáramú tekercsnek önindukciója nem volna elegendő. Nehogy magárak az áramszakgatónak csévéjén kelljen a tekercs végei között vezetéket elágaztatnunk, ami a csévék előállítását