73579. lajstromszámú szabadalom • Itatóhenger

dóan az (1) gipszhengerre szorítja. A súroló pofa ezen működési helyzetében a gipszhenger forgásánál ennek elhasznált fölülete lesúroltatik, mire a henger újból tökéletesen használható. Emellett a gipszhengert azáltal hozzuk forgásba, hogy az itatóhengert sík fölületen vagy esetleg magán a beiktató fölületen ide-odamozgatjuk. Ha az itatóhenger fölülete meg van tisztítva, akkor a súrolópofát a (7) orsóból kinyúló fogantyú útján a hengerről leemeljük és azt a fölemelt helyzetben azáltal rögzítjük, hogy a (9) fogantyút a (10) nyugaszba helyezzük. Az 1. ábrán' föltüntetett itatóhengernél esetleg előfordúlhat, hogy a (2) csavarok a henger hosszabb használatánál az itatásnál föllépő nyomás folytán meglazúlnak, úgy hogy a henger nem forog tovább. Ezen hátrány elkerülésére az (1) gipszhengernek a 4. és 5. ábrán látható kivitelnél szilárdan beillesztett tengelye vagy csapja van és oldalról van a (3) kengyelbe helyezve, mi mellett a henger csapjai a (3') kengyelvégek (.11) kivágásaiban fekszenek és a (12) reteszek által tartatnak fogva. A hengercsapok emellett a (12) reteszek derékszögalakú (13) kivágásainak függőleges (13') részében helyezkednek el. Ha az (1) gipszhengert ki akarjuk emelni, akkor mindkét (12) reteszt annyira lefelé toljuk, hogy a (13) kivágások vízszintes része a (11) kivágást födje. A (12) reteszeket közösen a (14) gomb elforgatása útján tolhatjuk el; ez a gomb a kengyelszárak egyikén forgathatóan van elrendezve és a (12) reteszekkel excentrikusan elrendezett (15) rúd útján kényszermenetűen van összekötve. A 6. és 7. ábrán olyan itatóhenger van föltüntetve, melynél az (1) gipszhenger kicserélését igen egyszerű módon azáltal érjük el,, hogy a tartókengyel egyik (3') szárának külső oldalához a (16) lemezrúgó egyik végét erősítjük, mig a rúgó szabad végében a (17) nyílást képezzük ki, melyben a gipszhenger (18) forgáscsapja forgathatóan van ágyazva. A (18) csap emellett a (3') kengyelszár (20) kivágásába fogódzik. A gipszhengernek a (3) kengyelből való kiemelése céljából a (16) lemezrúgót annyira oldalt toljuk, hogy a henger (18) csapjáról el legyen távolítva, mire az (1) henger ferde helyzetben könnyen kivehető. A gipszhenger beillesztésénél a (16) lemezrúgó kissé kifelé hajlított (16') szabad végét a gipszhenger forgáscsapja a hengerre gyakorolt gyönge nyomásnál oldalt szorítja, mig a rúgó vége nyugalmi helyzetébe csappan vissza, mihelyt a (18) csap a (17) nyílással kapcsolódik. A 8. ábrán kaparót tüntettünk föl, melylyel a gipszhenger elhasználódott legfölső rétege igen egyszerű és célszerű módon eltávolítható. A kaparó a keresztmetszetben V-alakba hajlított (19) fémlemezből áll, melynek hossza a gipszhenger hosszával azonos. Használatnál a (19) kaparót az (1) gipszhengerre úgy illesztjük rá, hogy a lekaparást végző (19') végei az (1) gipszhengert érintsék. Ebben a helyzetben a (19) kaparót hüvelykújjunkkal a gipszhengerhez szorítjuk és a hengert sík fölületen többször ide-odagördítjük. Ezen mozgásnál a (3) kengyel összekötőrészének (3") széle a kaparó elfordulását meggátolja és a használhatatlanná vált gipszréteg nehézség nélkül lekapartatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Itatószerkezet, azáltal jellemezve, hogy fogantyúban elforgathatóan megerősített gipszhengerből áll. 2. Az 1. igényben védett itatóhenger foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogjr a henger önműködően ható lesúrolószerkezettel van ellátva, mely szükség esetében gipszhenger elhasználódott fölületét az itatószerkezet használata közben lesúrolja. 3. A 2. igényben védett itatóhenger foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a .lesúrolószerkezet a (8) nyomórúgó által állandóan az (1) gipszhengerhez szorított (5) súrolópofából áll, mely a (7) orsó útján a (4) fogantyúban a henger tengelyére merőlegesen van vezetve, használaton kívül a (9) fogantyú útján a hengerről leemelhető és a (9) fogantyúnak a (4) fogantyú (10) nyu-