73540. lajstromszámú szabadalom • Dobos őrlőmalom két- vagy többkamrás osztott keresztmetsztekkel

ban bonlatik szét, úgy hogy az őrlendő testeknek gyűjtése, • valamint bizonyos magassági helyzetig való fölemelkedése és minden dobkörforgásnál való leejtése majdnem egyenletesen és szabályozott sorrendben minden egyes kamra számára többször ismétlődik. Az erélyes, ejtő munka minden oldalról való fogburkolat esetén szabályosan és állandóan eszközöltetik, az ép a fölfelé mozgásban levő betét- ós dobokla Ifölüle lek nél lép föl, de a leszálló oldalon is érvényre jut. Ha ugyanis a forgás előrehaladásánál az oldalfölületek függélyes helyzete túl van lépve és a lefelé haladás, kezdődik, alz őrlendő anyag a fogoldalaktól leválik, lesülyed és az ütő- és őrlő hatást idézi elő. Leérve az őrlőtestek azonnal beleakadnak az előző fogazott oldal- és körenyfelületbe. Újból soronkint rendeztetnek le és újból leesnek, mielőtt a függélyes helyzet eléretett és míg kissé túl van. baladva. Az oldalfelületek fogazása tehát emelő és az esés utón fogva tartó hatást egyesit. A felső függélyes állás előtti helyzetekben: emelő hatás gyakoroiltatik, lefelé menet az anyag elesése után további fogva tartás, a mi aiz őrlő testek újbóil való visszaesésére vezet, ha a helyzet az alsó függélyeshez közeledik. Minden esetre az őrlő testek .lassankint való, áMlandó elválása éretik el, ami állal az őrlendő ajnyag lassankint annál intenzív ebben munkál tátik meg, mi azonban cslakis :az elválasztó Makinak sajátos stabil ágyzásánál vihető sikerrel keresztül. A fogalap áttörései az aprításra szintén kedvezően hatnak. Ha pl. egy őrlendő szemecske a nyílás fölött van, akkor az aprításnál egy reá eső őrlőtest által a kis darabocskák egy része a lyukon át az előtte való rekeszbe hajíttatik. Itt a halmozómű fölületére esik, a fölül fekvő burkolatlan őrlőtestek közé jut és még egyszer hatásosan megfoga tik, miután más anyag által nem védhető meg az őrlőlestek szélmorzsoló hatásától. Az összes megadott szerkezeti változatok különben egymással bármely gyakorlatilag alkalmas alakban kombinálhatók, őrlőtestek gyanánt golyók vagy pálcák jönnek tekintetbe. Az 1. ábrán metszetben látható egy őrlőmalom az egyik dobköpenyoldaltól a másikig átmenő két elválasztófallal és egy közibenső fallal, a 2. ábrán sugárirányban a középpontban alátámasztott elválasztó falakkal, a 3. ábrán ívelt vagy spirálisalakú, a 1. ábrán hullámos és az 5. ábrán fogazott elválasztófölületekkel. Az utóbbi esetben különféle fogazások vannak jélezve. A 6. ábra szerint az elválasztófalak áttörései a dob kerületénél és a középen vannak elrendezve, a 7. ábra szerint az egész fölületre vannak elosztva, mi mellett az elválasztófalak különféle foganatosításai vannak jelezve, a 8. ábrán az áttörések csakis az emelőfogak alapjában vannak alkalmazva, a 9. ábrán lyukasztott elválasztófalak láthatók alattuk elrendezett fölfogói'ölületekkel, melyek a fölfogott anyagot középső gyüjtőcsőhöz vezetik. A következő ábrák távlati képeket mutatnak, hogy a szíjkorongszerű vagy szekrényszerű betétet, mely által a megosztás szerkezetileg legegyszerűbb módon képeztetik, világosabbá tegyük. A 10. ábra több szíjkorongszerű betétet ábrázol, tengelyirányban haladó, egy darabból álló osztófölületekkel, az őrlődobba betolva. Pontos egymáshoz illesztés céljából ezen betéttestek célszerűen a középen egyrészt egy persellyel, másrészt megfelelő kivágással vagy más segédrészekkel vannak ellátva. A 11. ábra hat egyes szektorszerű szekrényből képezett betétet ábrázol távlati képben, a 12. ábra három szektorszerű szekrényből és három köpenylemezből képezett betétet ábrázol, szintén távlati képben, a 13. ábra két fél (a, b) csillagból, valamint hal köpenylemezből összeállított betétet mutat, a 14. ábra szíjkorongszerű betétet ábrázol ívelt elosztófölületekkel, távlati képben. A további ábráknál, melyek lényegilleg szintén még a szíjkorong- vagy szekrényszerű betétre vonatkoznak, ismét metszeteket mutatunk be, a körülfogó dobot pedig külön vonallal jeleztük. A 15. ábrán az elosztófalak ily esetekben való hullámos kiképzése látható, a 16. ábrán emelőfogak elrendezése az osztófalakon és a köpenyfalakon van bemutatva, a 17. ábrán betét látható sík elosztófölületekkel és a kerületen, valamint a középen alkalmazott áttörésekkel, a 18. ábrán sík elosztó falakkal és azoknak egész fölületén alkalmazott áttörésekkel, a 19. ábrán fogadásokkal az összes fölületeken és az osztó falak fogalapjában való áttörésekkel, a 20. ábrán csak három kamrával, ívelt elosztó fölületekkel és alattuk elrendezett gyűjtő fölülelekkel, melyek a (c) gyűjtő csőhöz vezetnek, a 21. ábrán csak négy kamrával, ívelt kettős elosztó falakkal, melyek közül egy-egy lyukasztva