73517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok vagy gőzök szárítására, hűtésére és tisztítására, illetve egyes alkatrészeknek a gázokból vagy gőzökből való kiválasztására

pl. a kátrányt vízmentes állapotban nyerjük. Hogy emellett a kátrány csöpp­folyós maradjon, a desintegrátorfölüle­teket vagy testeket, pl. meleg vízzel vagy gőzzel belülről fűtjük és pl. kb. 60—80° (.'. hőmérsékleten tartjuk, míg a gázok kívül vezettetnek körül, vagy az ütőszer­vek által a fűtött fölületekre röpíttetnek! Egyidejűleg kátrányt, még pedig leg­célszerűbben meleg kátrányt fecskendez­hetünk a gázba. Az eljárás továbbá, pl. a közvetetten ammóniák előállításnál nyer alkalma­zást, amidőn is a kátránytól megtisztí­tott gázt kénsavba vezetik. Emellett bi­zonyos körülmények közölt szükséges a kátrány vízbefecskendez^s nélkül ki­mosni os a gázt kb. 60—80r ' ''. hőmérsék­leten tartani. TJa pi. a gáz gyors és hatásos hűtésé­ről vagy szárításáról van szó, pl. mái­tiszta gázoknál is, amidőn tehát nem ép­pen idegen alkatrészeket kell kiválasz­tani a találmány szerinti eljárás ugyan­csak használható. Az eljárást végül még bizonyos alkat­részeknek alacsony hőmérséklet mellett a gázokból való kiválasztására is hasz­nálhatjuk. Az eljárás végrehajtásánál esetleg szükséges lehet a gázt meghatározott ál­landó hőmérsékleten tartani. Általában alapelv az ellenáramú ve­zetést megtartani, pl. hűtéskor a meleg gázokat a legmelegebb desintegrátorfölii­letekkel, a lehűlő gázokat a kevésbé me­leg desintegrátorföliiletekkel és a hideg gázokat a leghidegebb desintegrátorfö­liiletekkel érintkezésbe hozni. A mellékelt rajzban az eljárás végre­hajtására szolgáló készülékek különféle megoldási alakjai vannak föltüntetve. Az 1—3. ábrabeli megoldásnál, pl. a többnyire gömbölyű vagy négyszögke­resztmetszetű vasból előállított helytálló desintegrátorfölületek helyett a (Gr) gyűrűtárcsán folytonos, kígyó alakban görbített csövek rendszere van úgy el­rendezve, hogy a csövek között a pl. kis (a) szögvasakból képezett desintegrátor­fölületek forognak. A 2. ábrában ezen kígyó alakban, pl. U-alakban hajlított csövek egy darabja van föl tüntetve, míg 1. ábra a szerkezet oldalnézetét mutatja példaképen négy és 3. ábra az oldalnéze­tet példaképen három desintegrátorhen­gerfölülettel. A fűtő- vagy hűtőközeg b-nél ömlik be, ezután az (1) nyil irányá­ban mindenekelőtt a külső gyűrű kígyó­csövein áramlik végig, azután a rövid (b2) kapcsolódarabon át (1. és 3. ábra) a második gyűrű kígyócsöveibe, pl. ti csö­veibe lép, ezeken az egész kerületen áramlik végig, majd pedig (b3)-nál a harmadik gyűrűbe lép át és így tovább. Ilyként a fűtő vagy hűtőközeg tehát az egész csőrendszeren az (1) nyil értelmé­ben halad végig gyűrűfölületről gyűrű­föliiletre, kívülről befelé. Ha már most a gázok a desintegrátoron belülről ki­felé ömlik át, mindenekelőtt is radiális irányú ellenáram keletkezik. Ha továbbá a forgó desintegrátorfölületek, pl. a kis (a) szögvasak az (1) nyillal ellentett ér­telemben, tehát a (2) nyil irányában fo­rognak és ezzel a gáz mozgásának tan­genciális irányát megszabják, a kerület irányában is ellenáramú mozgás lép föl. Mivel végül a közeg, amint ez különösen a 2. ábrából tűnik ki, az egyes kígyócsö­vekben váltakozva, ellentett irányban, ill. a gázhoz képest harántirányban mo­zog, egy harmadik ellenáram vagy he­lyesebben harántáram keletkezik, mely szintén kedvezően hat. A kígyócsövek, ill. kígyóesőhengerek, pl. az (S) csőbilin­csek útján vannak a (Gr) tartótárcsára erősítve. A 4—6. ábrában föltüntetett megoldá­sánál egyetlen cső helyett egyes U-alakú csődarabokat (5. és 6. ábra) használunk és a (Gr) gyűrűtárcsa mélyedéseibe vagy átvezetőcsatornáiba ezeket úgy erősítjük meg, hogy a csatornák két-két U-esövet egymással összekötnek. A 4 és 5. ábrabeli megoldásnál, továbbá a (Gr) gyűrűtárcsa belső oldalán a 4. ábrában pontozottan jelzett, az

Next

/
Thumbnails
Contents