73506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lángkemence tűzhelyek előállítására

Megjelent 1919. évi április lió 11-én. P MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73506. szám. II/C. OSZTÁLY. Eljárás falazott lángkemence-tűzhelyek előállítására. HOFFMANN FRIGYES MÉRNÖK BERNDORFBAN. A bejelentés napja 1917 január hó 4-ike. Elsőbbsége 1916 január hó 21-ike. Á szokott módon falazott lángkemencetűzhelyeknél gyakran előfordul, hogy a nem eléggé elzárt hézagokon lassanként annyi fém szivárog a tűzhely talpába, hogy annak későbbi eltávolítása és újbóli értékesítése rendkívüli nehézségekkel és költségekkel jár. Ennek oka többnyire abban rejlik, hogy a habarcs alkalmazásának eddigi módja, különösen nem egészen egyenletesen égetett köveknél, nem biztosíthatja a hézagoknak tűzben is tömítve maradó kitöltését. A habarcs ugyanis száradás és hevítés alkalmával kisebb-nagyobb mértékben összezsugorodik úgy, hogy a hézagokban számtalan kicsiny vagy egyes nagyobb üregek képződhetnek, még ha a habarcs kátránnyal van is készítve. Ennélfogva a falazott tűzhelyek helyett inkább csömöszölt tűzhelyeket alkalmaznak, azonban az ilyen tűzhelyfenék is természetesen csak ritkán egyenletes szerkezetű és az olvadt fémmel szemben egyenletes ellenálló képességű, mivel a csömöszölendő anyag alsó rétegei teljesen egyenletes módon lecsömöszölhetők ugyan, de az egymás után következő fölsőbb rétegeknek ugyanilyen lecsömöszölése már nem lehetséges. A jelen találmány szerinti eljárás egyfelől az égetett tégláknak természetszerűleg egyenletesebb ós tömöttebb szerkezetét kihasználja, másfelől pedig az elzáratlan hézagok veszélyét lehetőleg elkerüli. E célból a tulajdonképeni tűzálló bélésig elkészített tűzhelyet sajátos kiképzésű ékalakú téglákkal legelőnyösebben külön e végből előállított idomtéglákkal falazzuk ki. Az alkalmazandó téglák a fémfürdő felé néző oldalukon mindenfelől úgy vékonyodnak, hogy a képződő hézagok ugyanezen irányban kiszélesednek. Ezen hézagokba aztán olyan csömöszölő masszát, illetve habarcsanyagot viszünk nyomunk vagy csömöszölünk be, amelynek} olvadási pontja a téglák olvadási pontjánál alacsonyabb, sőt a csömöszölt tűzhelyek anyagának olvadási pontjánál is alacsonyabb lehet. Ha a tűzhelynek a leírt módon való kifalazása be van fejezve, akkor a tűzhelyet a szokott módon élesen kiégetjük. Ez alkalommal a hézagokat kitöltő anyag sokkal jobban összetömörűl, mint párhuzamos falú hézagokban, mimellett később, a folyékony fém nyomása alatt, az ékalakú hézagok tartós elzárása még fokozottabb mérvű lesz. Ekkor egyúttal önműködően kiegyenlítődik egyes tégláknak esetleg erősebb összezsugorodása is, ha azok nem egyenletesen volnának égetvevagy nem egészen egyenletes anyagból készültek volna.