73500. lajstromszámú szabadalom • Több üregű rugalmas palackdugó
• Megjelent 1919. évi április hó 299-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78500. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Többüregii rugalmas palackdugó. WINKLER JÁNOS ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 április hó 8-ikán. A parafában mutatkozó nagy hiány a parafadugók árát annyira fölszöktette, hogy a mutatkozó szükségletnek kellő mennyiségben és megfelelő olcsó áron való födözésére megfelelő pótanyagról kell gondoskodni. E célra megközelítőleg hasonló sajátságai miatt a fa kínálkozik, minthogy azonban a tömör fa nem eléggé rugalmas, azonkívül nagyon érzékeny a nedvesség iránt, amenynyiben, ha teleszivódik, annyira megduzzad, hogy elrepesztené az üveg nyakát, ha viszont kiszárad, annyira összehúzódik, hogy a palack nyakából kiesnék, a parafa pótlására csak úgy válik alkalmassá, ha megfelelő eljárással rugalmasságát növeljük. Jelen találmány e célt kívánja szolgálni. A találmány abban áll, hogy a tömör dugótestből mindkét irányban alantleírt módon elvonunk anyagot, miáltal az egyrészt könnyen összenyomhatóvá válik és nagy rugalmasságot nyer, másrészt a nedvesség behatása nem idézhet elő káros következményeket, amennyiben a bemarások által eltávolított anyag helyén keletkező üregek, a tömören maradt farészek duzzadásának oly tág teret nyújtanak befelé, hogy a palack nyakának szétfeszítése be nem következhetik. A találmány szerinti dugók néhány kiviteli alakja a csatolt rajzon látható. Az 1. ábra a dugót hosszmetszetben, a 2. ábra ugyanazt alaprajzban, a 3. ábra x—xx irányban, a 4. ábra y—yx irányban, végül az 5. ábra z—zt irányban való metszetét mutatja. A 6. ábra egy másik dugót hosszmetszetben a 7. ábra pedig ugyanazt v—\x irányú keresztmetszetben tünteti föl. A 8. ábra egy más kiviteli alakú dugót hosszmetszetben, míg a 9. ábra ennek alaprajzát ábrázolja. A 10. ábra ismét más változatát a találmány szerinti kivitelű dugónak, míg a 11. ábra ugyanannak alaprajzát mutatja. Az 1—9. ábrákat figyelemmel kisérve (A) a tömör dugótestet ábrázolja, amelynek hosszában tengelyirányban egyik végéről hengerpalást alakú (b) bemarást, másik végéről (c) fúrást alkalmazunk, mely utóbbi, a bemarás folytán keletkező belső mag tömör anyagába is behatol, miáltal elérjük azt, hogy a dugó egész hosszában bárhol fölvett keresztmetszetben is, az anyag egy része el van távolítva, illetve üreg mutatkozik, amint azt a 3., 4. és 5. ábrákban föltüntetett keresztmetszetek mutatják.
