73484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőtlenítőszekként használható altridinszármazékok előállítására
— 3 — hóiban feloldunk, 0,9 rész szalicilsavnak 30 rész alkoholban való oldatát hozzáadjuk, a kis mennyiségű oldatlan részeket szűréssel eltávolítjuk és az oldatot vízfürdőn bepárologtatjuk. A desztillálás maradékát vízzel forrás közben kivonatoljuk és a leszűrt oldatból az alkalmazott akridiniumvegyület szalicilsavas sóját kristályosítással vagy ki sózással kitermeljük. A só sötétbarna port képez, mely forró vízben meglehetősen könnyen oldódik. 6. Példa. 3 rész 2 : 7-dimetil- 3 : 6-diaminoakridint bázis alakjában 60 rész alkoholban feloldunk, ezután 1,7 rész szalicilsav alkoholos oldatát adjuk hozzá és az alkoholt vízfürdőben ledesztilláljuk. A maradékot 303 rész forró vízzel kivonatoljuk, a forró oldatot leszűrjük és egy ideig állni hagyjuk, ami által a diamidometilakridin szalicilsavas sója narancssárga csapadék alakjában válik ki. A csapadékot leszűrjük, kimossuk és megszárítjuk. A kapott termék vízben jól -oldódó barnássárga port képez. Hasonló módon állíthatók elő a legkülömbözőbb akridinszármazékok sószerű vegyületei más arómás vagy alifás savakkal is, mint amilyenek pl. a krezotinsav, klórm- krezotinsav, oxinaftoesavak, fahéjsav, hangyasav, ecetsav, propionsav stb. 7. Példa. A pl. a 299064 számú francia szabadalom tárgyát képező eljárás szerint 2 : 7-dimetil- 3 : 6-diaminoakridinnek klórmetillel nyomás alatt végzett hevítése által előállított, nitrogénben kétszeresen metilezett akridinszármazékból 2 részt vegytiszta klórhidrát alakjában vízben oldunk és a leszűrt oldathoz 5%"o s ezüstnitrátoldatot csöpögtetünk mindaddig, amíg még csapadék képződik. Az ezüstvegyületet képező barnásvörös színű kocsonyás csapadékot leszűrjük, kimossuk és megszárítjuk. A kapott termék vízben meglehetősen könnyen'oldódó vörösesbarna port képez. 8. P é 1 d a. A 7. példában alkalmazott kiindulási anyagból vett 2 résznek 350 rész vízben való leszűrt oldatához 1,9 rész aranyklorid igen koncentrált oldatát adjuk. Az aranyvegyület a reakciómasszából sötétbarna csapadék alakjában válik ki. A csapadékot leszűrjük, kimossuk és enyhe hőben megszárítjuk. Az aranyvegyület sötétbarna port képez, mely vízben meglehetősen nehezen oldódik. Hasonló módon állíthatók elő az említett és más akridinvegyületek egyéb fémvegyületei is. így pl. a 7. és 8. példa értelmében használt akridinszármazék réz-, kadmium-, higany- és platinavegyületei, vörösesbarnától sötétbarnáig terjedő színű vízben oldható festőanyagporokat képeznek. Az említett akridinszármazék vanadiumvegyülete vízben könnyen oldódó bíborvörös port képez. Az 5. példában említett akridinszármazék ezüstvegyülete sötétvörös por, mely vízben sziutén könnyen oldódik. 9. Példa. A 3. példa szerint előállított szalicilsavas akridiniumvegyületből 5 részt 1500 rész forró vízben feloldunk és a leszűrt oldathoz 85 rész 5%-°s ezüstnitcátoldatot adunk. A képződő sárga oldatot kihűlés után leszűrjük, kimossuk és óvatosan megszárítjuk. Az említett szalicilsavas akridiniumvegyületnek ily módon előállított ezüstvegyülete forró vízben könnyen oldható narancssárga port képez. Az ugyanezen akridiniumvegyület fahéjsavas sójából előállított ezüstsó világos narancssárga por, mely vízben meglehetősen könnyen oldódik. 10. P é 1 d a. A 6. példa értelmében előállított szalicilsavas diaminodimotil-akridinből 4 részt 3000 rész forró vízben feloldunk és a leszűrt forró oldathoz 75 rész 5%"o s ezüstnitrátoldatot adunk. A kihűlésnél az ezüstvegyület naransssárga kristályos csapadék alakjában válik ki, melyet leszűrünk és megszárítunk. Az ezüstvegyület vízben meglehetősen könnyen oldódó sötétsárga port képez. 11. Példa. A formaldehidnek 2:7-dimetil- 3:6-diaminoakridinre való behatásából származó termékből 2 részt forró vízben feloldunk és a leszűrt oldathoz a csapadékképződés megszűnéséig leszűrt ezüstnitrátoldatot adunk. Az ezüstvegyületet szűrés, mosás és szárítás után vízben oldható sárgásbarna por alakjában kapjuk. A példákban megadott akridinszármazékok helyett ezek helyettesítési termékei,
