73465. lajstromszámú szabadalom • Viharálló kalaptartó

Megjelent 11119. évi április lió 11

-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78465. szám. I/C. OSZTÁLY.' Viharálló kalaptartó. GOHLISCH HUGÓ KÖNYVELŐ BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 február hó 22-ike. Elsőbbsége 1917 junius hó 14-ike. A találmány olyan rugós szorítókra vonatkozik, amelyek a kalapot a fejen megtartják, ÜL megakadályozzák, hogy heves szél azt lefújja. Az efajta ismert szorítók a kalapon áthatoló csavar segítségével szorítják oda a verítékbőrt vagy rugalmas pofákat, tehát a szorítónyomás csak akkor érvényesül, ha a csavar meg van húzva, de akkor viszont állandóan hat. A tartós nyomás azonban terhessé válik, ha pedig megszüntetjük, akkor meg hirtelen szélroham ellen nincs védelmünk. Ezeknek a hibáknak megszüntetésére a kalaptartót a találmány értelmébenúgy szerkesztjük, hogy a rúgós szorító erős szélnyomás esetén önműködően szorul oda. E célból a kalapra annak külső oldalán ráerősítendő tokban rúgónyomás alatt álló csapot úgy rendezünk el, hogy azt valamely rugalmas horog fogva tartja, míg csak a horgot a szélnyomásnak kitett csappantyú ki nem iktatja. Ekkor a csap a kalapnak verítékbőréhez nyomódik és ezt a fejhez szorítja. A rajz a találmány tárgyának kiviteli példáját tünteti föl. Az 1. ábrán a kalapon alkalmazott készülék működő állapotban látható, a 2. ábra a készüléknek hosszmetszete, a 2a. ábra egy részletnek perspektivás nézete, a 3. ábra a csapnak, s a 4. ábra az akasztóhorognak fölülnézete. Az (a) toknak elülső vagy fölső és alsó falán vagy akár az oldalfalain is (b) nyelvek vannak kivágva, amelyek ismert módon áthajlítva a szerkezetet a kalapra erősítik. A (c) lemezzel a (d) verítékbőrre illeszkedő (g) csap meglehetősen erős (e) csavarrúgónak nyomása alatt áll, amely az (f) vezetőhüvelyben van elrendezve és egyfelől a (g) csapnak egy vállára, másfelől az (a) tok hátsó (h) falára támaszkodik. A utóbbira (i) pont körül forgathatóan rúgóhatás alatt álló (k) akasztóhorog van szerelve, amely a (g) csapnak (1) hornyában kiképezett (m) orrba kapaszkodik. A horognak hátul lefelé görbített (n) nyúlványa van, amelyhez az (o) csukló körül forgatható (p) csappantyú lazán illeszkedik. Ez a csappantyú a szélnek ki van téve és bizonyos erejű szélnyomásra a (k) akasztóhorgot kikapcsolja olyképen, hogy annak hátsó (n) nyúlványához nyomódva az elülső végét fölemeli. Ennek következtében az (e) nyomórúgó kinyúlhat s ennek hatása alatt a (g) csap a (d) verítékbőrt a fejhez szorítja úgy. hogy a kalap nem röpülhet le. A (c) lemezre az (a) tok felé kifejtett ujjnyomásra a (k) horog az (m) orral újra kap-