73394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukpótló anyag előállítására

szolgáltató eljárás javításának tekint­hetjük. Az eljárást pl. a következőképen hajt­hatjuk végre: Csontokat, vagy állati nitrogéntar­talmú szöveteket vagy ezek keverékét vízzel kifőzzük, miközben az enyvfőző anyagok oldatba mennek át. Ezen oldat, hoz kb. ugyanannyi glicerint adunk, mint amennyi az enyvanyag. A föntemlített enyvanyag helyett víz­ben földuzzasztott zselatint is használ­hatunk, mely önsúlyának kb. másfélsze­resére rúgó vízmennyiséget vett föl. Amint a tömeg elérte a kívánt konzisz­tenciát, célszerűen levegőtől megszaba­dítjuk és valamely föliszapolt, levegőtől mentesített indifferens absorbeáló anya­got, pl. kovaföldet keverünk hozzá. Egy­idejűleg' a kívánt festékanyagot is be­keverhetjük, pl. valamely anilinfesték oldatát, vagy pedig ásványi festékeket, pl. cinkfehéret, kolkotárt, vagy hasonlót. Ezáltal nem csupán a termék kapja meg a megkívánt színt, hanem a festékanyag kellő megválasztásával a későbbi oxidá­ció alatt a fény hatását is enyhíthetjük. Az ilvként nyert nehezen folyó anya­got horaxxal gyöngén alkalikussá tesz­pzük, kevés fenolt adagolunk és ezután az enyvanyag, pl. zselatin súlyának kb. 0-5%-ára rúgó káliumbikromátot keve­rünk hé. Enyhített nappali világosság mellett 80—90° C-ra való melegítéssel néhány nap múlva igen szilárd, rugal­mas, hajlékony anyagot nyerünk, mely nem repedezik és határtalan ideig jól tart. Az oxidációt sötétben is végezhet­jük, ekkor azonban hosszabb időre van szükség. A szóbanforgó esetben a fény kizárása nem szükséges. A hevítés sem okvetlenül kell, hanem a folyamat közönséges hőmérsékletnél is végbemehet, vagy pedig a hevítést a kép­ződött víz elpárologtatására. csupán 'SÓ—50° C-ig végezzük. Ez is természete­sen fokozza az oxidációhoz szükséges időt, ettől eltekintve azonban más hát­ránnyal nem jár. Sokkal szilárdabb és magasabb hőmér­sékekkel szemben ellentálló terméket nyerünk, ha a káliumbikromát mennyi­ségét 2—2-5%-ig növeljük. Emellett a glicerinhez a viszkozitást fokozó anya­gokat, pl. gummiarabikumot adhatunk. A bikromátnak az enyvanyagra való ha. tasat igen magas bikromáttartalom mel­lett sötétben kell érvényesíttetnünk, mert különben a reakció ttilgyorsan folyik le. Az utóbb említett terméket esetleg kén hozzáadásával vulkanizálhatjuk. Ezen eljárással különösen akkor érünk el ki­tűnő eredményeket, ha a vulkanizálás előtt bizonyos mennyiségű kaucsukot ke­verünk az anyaghoz. Az alábbi példa mutatja egy ily tennék összetételét. 50 s. r. vízben földuzzasztott vagy kol­loidálisan oldott glutint 50 s. r. 1-23 f. s. glicerinnel keverünk ós a keveréket töltőanyag gyanánt használt 25 s. r. litho­ponnal elegyítjük. Továbbá a glutin 2'5%-ának megfelelően 1 s. r. kálium­bikromátot, 5 s. r. kőszénkátrányt (dez­inficiens gyanánt) és 7-5 s. r. faktist adagolunk. Ha az oxidáció igen gyönge fénynél közönséges vagy fokozott hőmérséklet mellett végbement, az egész tömeg 20%­ának megfelelő mennyiségű oldott vagy szilárd kaucsukot, továbbá a szükséges mennyiségű ként és a kén mennyiségével kb. egyenlő mennyiségű ólomgelótet adunk hozzá, mire a keveréket 3-5 atm. nyomás mellett félóra hosszáig vulkani­záljuk. A terméket tiszta kaucsuktól alig lehet megkülönböztetni. Más keverék, mellyel jó terméket ér­hetünk el, a következő: 50 gr. tiszta kereskedelmi zselatin, 65 „ glicerin (1-23 f. s.) 50 „ saccharose 20 „ kovaföld 12 „ vörös kolkotár 5 „ cinkfehér 5 „ parafinolaj 1 „ borax

Next

/
Thumbnails
Contents