73394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukpótló anyag előállítására

Megjelent 1919. évi március ho 4-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73B94. szám XI/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsukpótló anyag előállítására. REESER VILMOS ERNŐ KERESKEDŐ ES VAN WILLES ALBERT VEGYÉSZ AMSTERDAMBAN. A bejelentés napja 1917 november hó 23-ika. Elsőbbsége 1917 november hó 25-ike. Már ismeretes, hogy kaucsukpótló anyagokat lehet előállítani enyvtartalmú és higroszkópikus anyagokból, mint pl. glycerinből, esetleg indifferens töltő­anyagokkal keverve, úgy hogy ezen anyagokat kromátokkal, bikromátokkal vagy más oxydálószerekkel kezeljük. Emellett az anyagot fénybehatása és he­vítés mellett oxydálták, úgy hogy ke­mény tömeg képződött, A fény hatásá­nak gyengítésére, az oxydáció lassítása céljából festékanyagok adagolását aján­lották, célszerűen ásványolajokkal vagy ásványi zsírokkal, avagy hasonló anya­gokkal együtt, melyek a levegőn egyálta. Iában nem vagy csak kevéssé változnak meg. Az ilyen módon nyert kaucsukpótló anyagok azonban a gyakorlatban alkal­matlanoknak bizonyultak, főképen, mert nem vízállóak. A találmány tárgya a fönti eljárások javítására vonatkozik, amellyel elérjük, hogy a nyert termékek az összes gyakor­lati követelményeket kielégítik. A talál­riiány szerinti eljárással úgy vulkanizált, mint vulkanizálatlan termékeket nyer­hetünk. A találmány tárgya azon föltételek pontos megállapításán alapszik, amelye­ket be kell tartanunk, ha kaucsukpótló anyagokat akarunk előállítani, egyszerű anyagokból és higroszkópikus anyagok­ból kromátokkal vagy bikromátokkal való oxidálás útján. Emellett kitűnt, hogy az eredmény túlnyomóan a hasz­nált oxidálószer és az enyvszerű anyag mennyiségeinek viszonyától függ. Az ismert eljárásoknál használt bikromát. mennyiség (az enyvanyag 3—5%-a) túl­magas, hogy használható eredményt le­hessen elérni. Továbbá a fönti viszonyt a termék megkívánt konzisztenciájának és a további földolgozás módjának (vul­kanizálással vagy enélkül) megfelelően kell megválasztani. Második tényező a fények behatása az oxidáció alkalmával, mely az oxidáló­szer mennyiségéhez és a termék további földolgozásához képest szabályozandó. Ezenkívül még egyéb föltételek is alkal­masak arra, hogy a terméket bizonyos körülmények mellett javítsák, habár ezen utóbbi föltételek megtartása nem okvetetlenül szükséges. Ami az oxidálószer (kromát vagy bi-

Next

/
Thumbnails
Contents