73386. lajstromszámú szabadalom • Újítás generátorokon
Megjelent 1919. évi március ho 24-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73386. szám. II/C. OSZTÁLY. Újítás generátorokon. GENERÁTOR GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG BECSBEN. A bejelentés napja 1918 január hó 24-ike. Elsőbbsége 1915 december 15-ike. A jelen találmány tárgya újítás generátorokon és pedig a megoldandó föladat az, hogy a generátor üzemében a kötött nitrogén és nehéz szénhidrogének kihozatalát lehetőleg fokozzuk; Ismeretes, hogy az eddig használatos eljárásoknál az elsődlegesen keletkezett ammóniáknak és f szénhidrogéneknek nagy része a forró kemencerészekkel és generátorrétegekkel érintkezve, ismét megbomlik. Így pl. az eddig ismeretes különböző Moudgáz eljárásoknál ismeretes, hogy az ammóniák és nehéz szénhidrogének termelési hányada csakis azáltal fokozható némileg, hogy nagy százalekmennyiségü gőzt juttatnak az égési levegőhöz és ekkor is csak a legszükségesebb esetben kapják meg a tüzelőanyaggal bevitt nitrogénnek kb. 65%-át ammóniák alakjában és a szénnek csak kb. 7C / -át kondenzálható szénhidrogének alakjában. A találmány abból indul ki, hogy a generátor aránylag alacsony rétegben dolgozik és a tüzelőanyag fölületén elszálló gázok azonnal hűtésnek vettetnek alá, még mielőtt alkalmuk volna, hogy forró készülékrészeken vagy másefféléken újra megbontassanak. I: célból az elgázosítandó anyag fajtája szerint valamivel magasabban vagy mélyebben közvetlenül a forró zóna alatt egy vízhűtőt alkalmazunk, amelynek mentén a fölemelkedő forró gázok elvonulván, lehűlnek és ezáltal a bomlástól megóvatnak. Egyidejűleg a hűtőben levő víz a gázok által leadott meleg és a gázosító tér forró zónájának sugárzó melege folytán annyira fölmelegszik, hogy tetemes elpárolgás jön létre, mi mellett a generátorüzemben .szükséges összes gőzmennyiséget bőven megkapjuk és ezzel egyidejűleg a termikus termelési hányad a generátorban, az eddig ismert berendezésekkel szemben megfelelően és pedig tetemesen fokozódik. A mellékelt rajzon egy generátornak foganatosítás! alakja van vázlatosan föltüntetve és pedig az 1. ábra függélyes metszet, a 2. ábra vízszintes metszet a gázelvezetés magassásában. Az elgázosítandó anyag az (a) adagolótölcsérből a (b) desztillálókamarába jut, ahol a tüzelőanyagban lévő nedvesség és az illó alkatrészek a (b) teret körülvevő forró gázok által az anyagból kiűzetnek és esetleg a (g) cső útján külön elvezet-^ tetnek, vagy pedig azok a körülvevő (e) térbe is vezethetők és onnét a generátorgázokkal együtt a földolgozótelephez juttathatók. A (b) desztillálókamarában a víztől és illó alkatrészektől megszabadított tüzelőanyag (tehát koksz) a desztillálókamarából a (c) gázosítótérbe jut, ahol a szilárd szenet a generátorüzem ismert folyamatai mellett vízgőzlevegőelegy bevezetése útján ismert módon elgázosítjuk. Eközben a tüzelőanyagban foglalt összes nitrogén is elgázosíttatik és a vízgőznek egyidejű disszociációja mellett szabaddá váló hidrogénnel ammoniákot képez. Ugyancsak ezen a helyen megy végbe szénhidrogéneknek képződése is a szén és a szabaddá váló hidrogén közti reakció útján. A forró zónában keletkezett gáz-gőzelegyet most keresztül vezetjük a (h) hűtőn. Ez utóbbi a föltüntetett foganatositási alaknál egy csöves kazán módjára van
