73385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a neutrálitás fönntartására

Megjelent 1919. évi március ho 24-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS % 73885. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás a neutrálitás fönntartására. GENERÁTOR GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1917 augusztué hó 3-ika. Elsőbbsége 1916 október hó 10-ike. A találmány tárgya a neutrálitás föntartásának azon fajtájára vonatkozik, amelynél önműködő eljárás segélyével valamely folyadékot, amelyet a tisztított, ellenőrizendő gázzal érintkezésbe hozunk és amelynek neutrálítása a gáz által, annak tisztátalanságához képest, savanyú vagy alkalikus értelemben megzavartatik, arra használunk, hogy annak mechanikai mozgásba átvitt reakciója utján a gáz számára való, alkalmas mosófolyadékok hozzáfolyását szabályozzuk. A neutrálitás ilyen módon való megtartásának elve valamely gáznak neutrálisán tartására alkalmazva abban áll, hogy a tisztított gázon át equiválens, csekély mennyiségű alkalit és savat folvasztunk elkülönítve keresztül és a gáz reakciója szerint a végső keverék alkalikus vagy savanyú reakcióját alkalmas módon mechanikai munkává alakítjuk át, amelyet a ínosóíolyadékhoz való savanyú vagy alkalikus hozzáfolyás szaporítására használunk föl. Ismeretes már olyan foganatosítási alak is, amelynél a végső keverék savanyú reakciójának mechanikai erővé való átalakítása akképen megy végbe, hogy a próbafolyadék alkalikus alkatrésze gyanánt szénsavas alkalit használnak, a neútralizálásánál fejlődő szénsavat harang alatt fölfogják és a kiszorított zárófolyadék mozgásait úszó segélyével kontaktusokra viszik át, amelyek maguk részéről savanyú vagy alkalikus mosófolyadék hozzáfolyását szükség szerint szaporítják vagy csökken tik. Ezen készülék és eljárás további kiképzésében már most a jelen találmány azt célozza, hogy a készülék teljesen önműködően és folytonosan dolgozzék. Ha a két próbafolyadék, tehát a normál sav és a normál szénsav alkali, neutrális gázon folyik keresztül, amely tehát sem a sav aciditását, sem a szénsavas nátrium lúgosságát nem gyöngíti, akkor mindig ugyanolyan mennyiségű szénsav fog fejlődni. Ha ezt a szénsavat a -fejlesztő edényből, amelyben a két próbafolyadék elegyedik, egy hajszálcsövön engedjük kiáramlani, akkor neutrális gáznál csakhamar egyensúlyi állapot áll be, amely bizonyos tekintetben a rendszer zéruspontját képezi, amelynél tehát a hajszálcsőből annyi szénsav száll el, amennyi a reakciófedényben fejlődik. Ha már most pl. a gáz alkálikus, akkor a savanyú próbafolyadéknak a gázon való keresztülfolyásánál az aciditás csökken és a szénsavas nátriumból álló próbafolyadékkal való összefolyásánál ennek megfelelőleg kevesebb szénsav fejlődik. Miután a hajszálcső nyílása ugyanaz maradt, ennek folytán a szénsav térfogata a fejlesztőedényben kisebb lesz és egy, a fejlesztőedénnyel összekötött úszót külső nyomás, pl. egy vízoszlop, ennek megfelelően az edénybe befelé mozgatja. Ez a mozgás ismert módon átvihető a mosófolyadékok számára való, megfelelő beömlési szabályozóra. A mellékelt rajzon az ilyen szabályozó mozgások foganatosítására való készülék van vázlatosan föltüntetve: Az 3. ábrában az (a) üveghengerbe be van