73357. lajstromszámú szabadalom • Összekötőszorító elektromos munkavezetékek összetett kábelei számára

Meg-jelent 1919. évi március hó 19-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78357. szám. VII/s. OSZTÁLY. Osszekötőszorító elektromos munkavezetékek összetett kábelei számára ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 23-ika Elsőbbsége 1916 április hó 11-ike. A találmány oly elektromos szabadvezetékek számára való szorítókra vonatkozik, amelyek úgy­nevezett összetett kábelekből állanak, azaz külön­böző anyagokból vannak összetéve. Ezen célra pl. acél- és aluminiumdrótokat lehel oly módon használni, hogv az acélerek belül és az al-umi­niumerek kívül feküsznek. Az ily vezetékkábelek egyesítése kevésbbé a jól vezető elektromos össze­köttetést illetőleg, mint inkább a helyes szilárd­sági kötést tekintetbe véve, nehézséggel jár. Mert ha a vezet éli kábeleket a szokásos szorítókkal egye­dijük, akkor az acéldrólok húzása a kívül fekvő ahiminiumdról által vétetik át Az aluminiumdró­lok ezáltal rendkívül kedvezőtlenül vétetnek igénybe, ami a kábel élettartamát és a kötés tar­tósságát befolyásolja. A találmány szerint tehát oly szorílókötést használunk, mely az összetett kábel egves részeit közvetlenül egymással egyesíti. A szorítókkal te­hát pl. az acélrészek közvetlenül egymással köt­tetnek össze, az aluminiumrészek szintén. Az acél­részek kötése első sorban jó szilárdsági kötés kell hogy legyen, míg az aluminiumrészek kötésénél főleg jó vezető viszonyra kell tekintettel lennünk. Ezért oly szorítószerkezeleket kell használnunk, melyek ékhatásoni stb. alapulnak és amelyeknek egyes részei magában véve más célra ismeretesek lehetnek. T «|j! A csatolt rajzon a találmány két kiviteli példá­ját tüntettük fel. Az 1. és 2. ábra keresztmetszete, j illetve fölülnézete a szorítónak, amely két kábelt köt össze egymással. Az összetett kábel az acél­drótból való belső (1) kábelből és az alumínium­ból való külső (2) kábelből áll. A kábel részei ter­•Hlós/eiesen mas anyagból is állhatnak. A belső kábel vége, magában véve ismert módon az' ed­zett, recézett (3) acélkúpokon van szétterítve és azt a szintén kúposán kifúrt edzett (4) acélhen­gerek fogják körül. A külső kábel vége számára ugyaaiily megerősítési módot használunk. Ezen célból szintén rovátkákkal ellátott (5) fémkúpo­ka l alkalmazunk, melyek célszerűen kívül ónozva vannak és amelyek belső furatán az egyik kábel áthatolhat. A két-, vagy többrészűen kiképzett kúpos (G) hüvelyek a (2) kábel végét az (5) kúpra szorítják. A (4) hengerek és a (6) hüvelyek a (7) tokban vannak ágyazva, melynek ezen részek fölvételére kellő kivágásai vannak. A tok hosszirányban két-, vagy többrészűen van kiképezve, úgy, hogy a be­lül fekvő részek fölé fektethető. Ezen részeket az egészre rátolt csőalakú külső (8) hüvely tartja össze. A (6) hüvelyeket a (9) csavaranyák húzzák meg. A szorítókötést úgy szereljük össze, hogy a kábel az (5) kúp és a (4) hüvely közé tolt belső végét a (3) kúp fölött szétterítjük. A (2) külső ká­bel végét az (5) kúpon terítjük szét, majd a (6) hüvely részeire illesztjük. Most a szorító (7) ré­szeit a belső részekre fektethetjük és a (8) hü­velyt, mely a (9) csavarokkal együtt a kábel vé­geire már előbb föl volt tolva, a (7) részek ösz­szeköltetése végett ezekre toljuk. Ezután a (9) csavaranyákat a (6) hüvely végeire csavaroljuk, ami állal ezek erősen a (7) részek falaihoz és a

Next

/
Thumbnails
Contents