73347. lajstromszámú szabadalom • Egyesített gőzfejlesztő- és melegraktározó berendezés tengeralattjáró- és búvárnaszádokhoz vagy hasonlókhoz

üzem alatt, részben a vízgőzkazán fűtésére, részben pedig az -ebből elvett gőz túlhevítésére használjuk föl. A füstgázoknak a most említett módon való vezetésére azért van szükség, hogy a nehezebben forrásnak induló anyagot csak enyhén fütsük, nehogy szétbomlása és alkatrészei némelyikének a fütőfölületekre való rárakódása következhessék be. Egy vízzel telt melegraktározónak melegtartalma tudvalevőleg a víz hőfokától és súlyától függ. Hogy nagy legyen az, nagynyomású, egyébként is nagy és nehéz raktározó tartályokra van szükség. A jelen találmánynál, ellentétben ezzel, •a vízgőzkazán legföljebb a raktározóval való üzemnél fogyasztott gőzmennyiségnek megfelelő nagyságú, míg a nehezebben forró anyaggal telt tartálynak, ezen anyag megválasztott fizikai tulajdonságai szerint, még 150°-kal magasabb hőfoknál is, csak alacsony, néhány atmoszférányi a nyomása, ez a tartály tehát igen nagyméretű és legkisebb falvastagságú és legcsekélyebb súlyú lehet. Ha pl. olajat használunk ilyen nehezebben forró anyagként, melynek faj melege tudvalevőleg csak kb. félakkora, mint a vízé, akkor melegtartalma, a súlyra vonatkoztatva, a kétszeres munkahőfoknál, ami alatt itt a víztartályban a megengedett legmagasabb és legalacsonyabb raktározóhőfok közt lévő hőfokkülönbséget értjük, kb. oly nagy, mint a vízé. A melegraktározás szempontjából tehát égészen mellékes, hogy vizet használunk-e mágas nyomás és alacsonyabb hőfok mellett, vagy pedig alacsony nyomású és magasabb hőfokú olajat. Az egyesített gőzfejlesztő és melegraktározó kisütése, mint már jeleztük, úg.v történik, hogy a vízgőzkazánt-a forróbb, nehezebben forrásnak induló anyaggal egy beléépített csőrendszer útján fűtjük, mely célra az említett anyagot célszerűen szivattyúval körforgásba hozzuk. Ezáltal lehetővé válik, hogy a vízgőzkazánban változatlanul maradó gőznyomásnál a meleg nagy részét elvegyük, ami a gőzerőgép gazdaságos üzeme és ezzel a kisütés időtartama szempontjából igen előnyös. Egy vízgőzkazánnak és egy, valamely nehezebben forró anyaggal telt tartálynak a jelen találmány szerint való egyesítése a már fentebb jelzetteken kívül még azzal a nagy előnnyel is jár, hogy a gőz úgy a tüzeléses üzemnél, mint a raktározós üzemnél, túlhevített állapotban vehető el a kazánból. E célra a nehezebben forrásnak induló, forróbb anyaggal telt tartály túlhevítő fiitőfölületekkel van ellátva, melyek tüzeléses üzemnél, közvetve, a nehezebben forró anyag közvetítésével, füttetnek. Raktározós üzemnél a túlhevítésre való meleget a nehezebben forró anyag melegkészletéből vesszük el, mely célra a túlhevítő fiitőfölületert lehetőleg a nehezebben forró anyaggal telt tartály fölső részében helyezzük el, mert ott uralkodik a legmagasabb hőfok; emellett úgy vezetjük a gőzt, hogy alúlról 'fölfelé áramolják. A túlhevítő, a jelen elrendezésnél, nem füstgáz-túlhevítő, mint az ismert telepeknél, hanem folyadékos túlhevítő, mely a kedvező melegátmeneti viszonyok folytán, tetemesen kisebb fütőfölületeket igényel és gondozásra sem szorul. Elégése teljesen ki van zárva, A vízgőzkazán fütőfölületét célszerűen úgy állapítjuk meg, hogy a füstgázok a megengedett lehető legmagasabb hőfokkal jussanak a nehezebben forró anyaggal telt raktározótartály fütőfölületéhez. Ezt egyrészt az szabja meg, hogy a már föntebb említett szétbomlások és a fütőfölületekre való lerakodások, nem szabad, hogy bekövetkezzenek, másrészt pedig az, hogy még némileg kielégítő melegmennyiség legyen a füstgázokban a nehezebben forró anyag fölhevítésére. Ha kis légfölösleggel dolgozik a tüzelés, mely eset jó olajtüzeléseknél fordul elő, aminőt ilyen célra előnnyel fogunk itt is alkalmazni, akkor kb. 1800° elégési hőmérsék származik. Ha most a megengedett legmagasabb füstgázhőfok, a vízgőzkazán elhagyása után, 700°, akkor 1100° jut a víz elgőzölögtetésére és 350° fáradt