73271. lajstromszámú szabadalom • Desztilláló- vagy redukálókemence függélyes retortákkal és annak üzemeljárása
Megjelent 1919. évi március hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. i SZABADALMI LEÍRÁS 78271. szára. II/e. OSZTÁLY. Desztilláló- vagy redukáló-kemence függélyes retortákkal és annak üzemeljárása. AÁRTSJAKAR GERARDUS GYÁROS DONGENREN. A bejelentés napja 1918 .anuár hó 16-ika. Elsőbsége 1915 augusztus hó 13-ika. A találmány tárgya egyrészt kemence függélyes kamrákkal vagy retortákkal, másrészt pedig az ilyen függélyes kamrákkal szerelt desztilláló vagy redukáló kemencék üzemeljárása, mely utóbbinak célja az adagolt anyagra való hőálvitel gyorsítása és a fűtésre szolgáló melegmennyiség jobb kihasználása. A találmány értelmében a fütendő kamrafallat botár gyanánt képezzük ki, még pedig úgy, hogy vízszintes síkokban a falnak mindenütt nagyobb hőkapacitása és nagyobb hővezetőképessége legyen, mint az adagnak. A fűtőtest gyanánt szolgáló kamrafalnak kiképzés és minemüség tekintetében a kemence bármely vízszintes síkjában bizonyos meghatározott viszonyban kell állnia az adag tömegéhez, fajhőjéhez és hővezetőképességéhez. Ezen három követelmény teljesítése céljából a kamrafalat úgy méretezzük, hogy hőfölvevő tömege a kemence azonos vízszintes síkjaiban nagyobb legyen az adagolt anyag tömegénél. A kamrafalat oly anyagokból állítjuk elő, melyeknek fajhője közelítőleg akkora, mint az adagé. Szén kokszolásakor pl. a kamraköveket siliciumcarbidból, chromitból, grafitból, stb. készítjük. Ezen anyagokat tisztán vagy elegyítve alkalmazzuk s kötőanyagul pl. tűzálló anyagot keverünk hozzá. Ha kellő mennyiségben alkalmazunk szenet vagy siliciumicarbidot, melyek mindketten jó hővezetők s ha a köveket kellő tömörségüvé alakítjuk, akkor elérhetjük azt, hogy a kamrafal építésére szolgáló ezen kövek hővezetőképessége ugyanazon vízszintes síkban nagyobb lesz, mint az adagolt anyagé; a kiamrafal anyagának hővezetőképességét ily módon az eddig használatos kamrafal-arcyag hővezetőképességének 2—öszörösére fokozhatjuk. Ha a fal anyaghoz szenet (grafitot) kevertünk, ennek oxydálását a fűtőgázok által azáltal gátolhatjuk meg, hogy a kőnek a fütőgázokkal érintkező fölüleleit oxydálható alkatrészeket nem tartalmazó tűzálló anyagok keverékével vonjuk be. Az ily módon létesített kamrafal az adagolt anyaggal azonos hőmérséklet mellett ugyanazon vízszintes síkban nagyobb hőmennyiséget tartalmaz, mint az adagolt anyag s a fűtéskor egyúttal hőtár gyanánt szolgál, mely a meleget gyorsabban viszi át az adagolt anyagra, mint az eddig használatos retortafalak, mi mellett az íilkalmzott meleg jobban használtatik ki. Emellett azonban a termelt koksz minősége is lényegesen javul, mert a koksz annál jobb, mennél rövidebb desztillálóéi idő alatt állíttatott elő. A gyors hőátvitel folytán pl. 18—20 százaléknál kevesebb illó alkatrészt tartalmazó szénből négydarabos, hordképes jó kokszot létesíthetünk, holott az eddigi lassú kokszolásnál ugyanezen anyagból1 azonos hőviszonyok mellett csak kokszdara keletkezett volna. A fűtőfal hőtartalmát kedvezően befolyásolja az is, hogy a kövek gyártására szolgáló ciliciumoarbid vagy chromit lényegesen nagyobb fajsúlyú, mint az eddig a kemenceépítésre has«nálatos tűzálló anyagok, pl. chamotte, úgy, hogy a fűtőfal1 társúlya az eddiginél nagyobb s ennek
