73214. lajstromszámú szabadalom • Ébresztő berendezéssel ellátott villamos központi óra

vetkeztében a (19) kilincs a vele együtt­működő (20) kilincskereket egy foggal to­vább löki. A (20) kilincskeréknek tizenkét foga van s tengelyére a mellékóra percmu­tatója van erősítve, mely tehát szintén öt percenként ugrik. A mellékóra óramutatója ismert módon (21) fogaskerék áttétel utján hajtatik. A mellékóra számlapja két sorozat egy­mástól elszigetelt érintkező lemezzel van ellátva, melyek közül az egyiknek (13) le­mezei a (14) óramutatóval, a másiknak (16) lemezei pedig a (15) percmutatóval érintkeznek. Az óramutatóval együttmű­ködő (13) lemezek hosszúkás alakúak, ugy, hogy az óramutató minden egyes óra kezdetétől 50 percig érintkezésben marad veliik. A percmutató jelen kiviteli alaknál minden negyedórában jut egy-egy (16) le­mezzel érintkezésbe. Ezen kiviteli alaknál az ébresztés ideje tehát negyedórányi pon­tossággal állítható be. Ha most egy villa­mos csengő áramkörét ezen (13 és 16) le­mezeken át oly módon szakítjuk meg, hogy a megszakított vezeték egyik végét az éb­resztés órájának megfelelő lemezzel kötjük össze, másik végét pedig a negyedórának megfelelő lemezzel, akkor az áramkör abban a pillanatban záródik, amidőn az egymással fémes érintkezésben álló két mutató a kérdéses (13 és 16) lemezeket egymással vezetői érintkezésbe hozza, te­hát a villamos csengő ebben a pillanatban működésbe jön s mindaddig cseng, mig a percrnutató, öt perc elteltével a vele érint­kezésben volt (16) lemezről le nem ugrik. A mellékórának bizonyos időpontban való áramzárásra beállítása bármely ismert mó­don, pl. a megfelelő érintkező lemezeknek a számlap síkjából való magasabbra eme­lésével, vagy más úton is történhetik. Jelen kiviteli alaknál egy külön kis kapcsolótábla van ezen célból alkalmazva, mint amely megoldás a legcélszerűbb egyrészt azért, mert így az óra a szokott magasabb he­lyen is elhelyezhető, másrészt pedig, mert így az óra megmozdítása, vagy szerkezeté­nek megbolygatása ki van zárva. Ezen az (51) kapcsoló táblán két sorozat nyomó­gomb van, melyek közül az egyik (49) az órák, a másik (50) pedig a negyedórák be­állítására szolgál. A beállítás tehát a két gomb megnyomásával végezhető. A (6) telep pozitiv sarkához egy harma­dik (26) fővezeték is csatlakozik, mely az előbb ismertetett (8 és 11) fővezeték mellett helyeztetik el. Erről minden mellékóránál egy-egy (25) vezeték ágazik le, mely a kapcsolótáblában levő (24) vezetősínhez fut. Az óramutatóval együttműködő (13) érintkező lemezek mindegyikét egy­egy (22) vezeték köti össze a (23) kapcso­lókkal, amelyek a (49) nyomógombok megnyomása útján érintkezésbe hozhatók a (24) vezető sínnel. A negyedóráknak megfelelő (16) érintkező lemezek (35) ve­zetékekkel a (34) kapcsolókhoz vannak csatolva, melyek az (50) gombok lenyo­mása útján kerülnek egy második (27) ve­zető sínnel éintkezésbe. Az áram tehát a (25 vezetéken át a (24) sínbe, innen vala­melyik (23) kapcsolón és (22) vezetéken át egy (13) érintkezőlemezhez talál utat, abban az időpontban pedig, amelyre a be­állítás történt, az óramutatókon át a (16) érintkező lemezbe, innen az egyik (35) ve­zetéken és (34) kapcsolón át a (27) sínbe jut. A (27) sínből (28, 29, 30) vezetékeken a (31) villamos csengőbe fut az áram, majd pedig a (30, 32, 33) vezetékeken a (10) fővezetékbe, amely a (6) telep negatív sarkához csatlakozik. A csengőhöz vezető (30 és 31) vezetékek hajlékony kábelek is lehetnek, hogy a (31) esengő hordozható és a szoba bármely ré­szén elhelyezhető legyen. A nyomógombok lenyomása után a (23) illetve (34) kapcsolók állandóan megma­radnak záró helyzetükben, szükséges tehát, hogy azok valamely módon ismét nyitha­tók legyenek. Erre a célra szolgál a hossz­irányban eltolhatóan ágyazott (36) rúd, amelyen (37) peckek oly módon vannak elhelyezve, hogy a rúdhoz erősített és a kapcsoló tábla oldalán kiálló (38) gomb megnyomásakor minden zárt kapcsolót

Next

/
Thumbnails
Contents