73204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás horgonybádognak átlapolt varratú hegesztésére
Megjelent Iyi9. évi február hó 37-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78204. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás horganybádognak átlapolt varratü hegesztésére. SCHRÖDER ÖDÖN MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 január hó 31-ike. Bádogoknak elektromos ellenállási hegesztő eljárással történő összeköttetésekor tudvalevőleg azáltal érünk el tömör folytonos varratokat, hogy az átlapolt varratot két, elektródák módjára ható csiga közt vezetjük el alkalmas nyomás alatt. Gyakran csak egyik elektróda van csigának kiképezve, így pl. kis átmérőjű csövek hegesztése esetén, amikor is a belső elektróda tövisnek van kiképezve és a csővel együtt a másik, csigáinak kiképezett elektróda alatt vezettetik el. Vasbádog hegesztése esetén az a mód, melyen az elektródák az átlapozásra hatnak, nincs lényeges befolyással a hegesztőműveletre, hacsak az elektródák közé esik maga az átlapolás. Az átlapolás szélessége is lényegtelen ott a hegesztőművelet szempontjából. Ila ellenben horganybádogiot akarunk a vázolt módon átlapoló varrathegesztéssel összekötni, akkor ez az összekötés csali véletlenül és kivételesen sikerül. Többnyire nagy áramfogyasztás és ezáltal az elektródák erős íölmelegedése következik be, úgy hogy, miután a horgany oldóan hat a forró elektródaanyagra és arra ráragad, a hegesztés csakhamar egészen lehetetlen is iesz. A nagy áramfogyasztást főleg a horgany aránylag jó elektromosságvezetőképesséigie idézi elő, míg a horganybédog fölületét födő, meglehetősen szilárd oxidréteg a hegesztést (összehegedést) gátolja. A jelen találmánynak megfelelő eljárás szerint már most azáltal érjük el a horganybádog átlapoló varatú hegesztésének műszakilag biztos keresztülvihetőségét, hogy alkalmas módszerekkel meggátoljuk a nagy áramfogyasztást és ezzel az elektródák káros fölmelegedését és egyszersmind a hegesztést gátló oxidbevonatot is eltávolítjük a hegesztési zónából. Ezt részben azáltal érjük el, hogy az összehegesztendő varratot úgy vezetjük el az elektródák közt, hogy a bádog égyük vágási élét mindig közvetlen ül érintse az egyik elektródának az áraimbevezetés szempontjából tekintetbe jövő zónája, tehát ügy a hegesztés főleg a vágási élek egyikén-történjék. Ezáltal egyrészt az áram útja a hegesztési helyen összeszűkül, úgy hogy az áramfogyasztás csekély lesz és másrészt minthogy az éles vágási és most ékszerűen besaj tolódik az általa elfödött fémfölülelbe, ezért az anyag megpuhulásakor az oxidréteg itt szétszakad és mindkét oldal felé terelődik, úgy hogy a most már szabadon (csupaszon) fekvő tiszta fém az elektródák nyomásának hatása alatt összeheged. Egv második munkaművelettel azután, ha szükséges, a másik vágási élt is össze, lehet hegeszteni. Lehet azonban mindkét él, vagy az egész átlapolás összehegedését azáltal is elérni, hogy az átlapolás szélességét úgy szabjuk meg (határoljuk), hogy gyakorlatilag mindkét vágási él az elektródáknak egy, az áramátmemetet közvetítő keskeny zónájába essék és így az áramút összeszűkítésének most vázolt hatása és a vágási éleknek a hegesztést gátló oxidrétegre való kés-, vagy ékszerű, szétosztó hatása mindkét vágási élen egydejiileg legyen meg, vagy hogy az egyik vágási él ezen hatása az átlapolás egész szélességére kiterjeszkedhessek. Ilyen az átlapolás