73204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás horgonybádognak átlapolt varratú hegesztésére

Megjelent Iyi9. évi február hó 37-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78204. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás horganybádognak átlapolt varratü hegesztésére. SCHRÖDER ÖDÖN MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 január hó 31-ike. Bádogoknak elektromos ellenállási hegesztő eljárással történő összeköttetésekor tudvalevőleg azáltal érünk el tömör folytonos varratokat, hogy az átlapolt varratot két, elektródák módjára ható csiga közt vezetjük el alkalmas nyomás alatt. Gyakran csak egyik elektróda van csigának ki­képezve, így pl. kis átmérőjű csövek hegesztése esetén, amikor is a belső elektróda tövisnek van kiképezve és a csővel együtt a másik, csigáinak kiképezett elektróda alatt vezettetik el. Vasbádog hegesztése esetén az a mód, melyen az elektró­dák az átlapozásra hatnak, nincs lényeges befo­lyással a hegesztőműveletre, hacsak az elektró­dák közé esik maga az átlapolás. Az átlapolás szélessége is lényegtelen ott a hegesztőművelet szempontjából. Ila ellenben horganybádogiot aka­runk a vázolt módon átlapoló varrathegesztéssel összekötni, akkor ez az összekötés csali véletlenül és kivételesen sikerül. Többnyire nagy áramfo­gyasztás és ezáltal az elektródák erős íölmelege­dése következik be, úgy hogy, miután a horgany oldóan hat a forró elektródaanyagra és arra rá­ragad, a hegesztés csakhamar egészen lehetet­len is iesz. A nagy áramfogyasztást főleg a hor­gany aránylag jó elektromosságvezetőképesséigie idézi elő, míg a horganybédog fölületét födő, meglehetősen szilárd oxidréteg a hegesztést (összehegedést) gátolja. A jelen találmánynak megfelelő eljárás szerint már most azáltal érjük el a horganybádog átla­poló varatú hegesztésének műszakilag biztos ke­resztülvihetőségét, hogy alkalmas módszerekkel meggátoljuk a nagy áramfogyasztást és ezzel az elektródák káros fölmelegedését és egyszersmind a hegesztést gátló oxidbevonatot is eltávolítjük a hegesztési zónából. Ezt részben azáltal érjük el, hogy az összehegesztendő varratot úgy vezetjük el az elektródák közt, hogy a bádog égyük vá­gási élét mindig közvetlen ül érintse az egyik elektródának az áraimbevezetés szempontjából tekintetbe jövő zónája, tehát ügy a hegesztés fő­leg a vágási élek egyikén-történjék. Ezáltal egy­részt az áram útja a hegesztési helyen összeszű­kül, úgy hogy az áramfogyasztás csekély lesz és másrészt minthogy az éles vágási és most ék­szerűen besaj tolódik az általa elfödött fémfölü­lelbe, ezért az anyag megpuhulásakor az oxid­réteg itt szétszakad és mindkét oldal felé terelő­dik, úgy hogy a most már szabadon (csupaszon) fekvő tiszta fém az elektródák nyomásának hatása alatt összeheged. Egv második munkaművelettel azután, ha szükséges, a másik vágási élt is össze, lehet hegeszteni. Lehet azonban mindkét él, vagy az egész átlapolás összehegedését azáltal is elérni, hogy az átlapolás szélességét úgy szabjuk meg (határoljuk), hogy gyakorlatilag mindkét vágási él az elektródáknak egy, az áramátmemetet köz­vetítő keskeny zónájába essék és így az áramút összeszűkítésének most vázolt hatása és a vágási éleknek a hegesztést gátló oxidrétegre való kés-, vagy ékszerű, szétosztó hatása mindkét vágási élen egydejiileg legyen meg, vagy hogy az egyik vágási él ezen hatása az átlapolás egész széles­ségére kiterjeszkedhessek. Ilyen az átlapolás

Next

/
Thumbnails
Contents