73184. lajstromszámú szabadalom • Tüzelésszabályozóberendezés gőzkazánokhoz

kodó normális gőznyomásnak felel meg. Az (1) cső alsó végére egy (m) szájdarab van csavarva, melynek egy foganatosítási példáját a 2. ábra mutatja. Ennek a szájdarabnak célja az, hogy egyrészt az (1) csőben csüngő vízoszlop kifolyását, ami ennélkül, az (1) cső szükséges bő keresztmetszete miatt, megtörténnék, meggátolja, másrészt, hogy akkor, ha az (1) cső, a kezdetben kissé növekedett kazánnyomás és a vízoszlop ezt követő eltűnése folytán, a víztől kiürült, az (1) csőben és fönt. a (k) tartályban keletkező kondensvizet ellenállása dacára szabadon lefolyni engedje, hogy az egyébként, túlságos szűk cső esetén bekövetkező időszerűtlen vízzel való megtelést meggátolja. Az (1) cső belső falán lecsurgó kondensvíz az (m) szájdarab kis (o) furatain át akadálytalanúl lefölyhatik, míg a kazángőz annak emelt szegélyű (n) középső furatán keresztül zavartalant!) léphet be az (1) csőbe. A (q) nyomólégkazán térfogata, a rajzolt példában, kb. tizenhatszorosa az (a) hengerének. A (q) légkazánban a levegőn kívül csak annyi víz van, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy az (a) hengerbe a (p) csövön át levegő ne juthasson be. A (q) légkazán azonkívül egy (r) feszültségmérővel (manométerrel), egy (s) megtöltő csőtoldattal és egy (t) kiürítő csappal van ellátva. Az (1) csőben lévő (n) és (p) csőben lévő (w) csap elzárásra, a (k) tartályon lévő (x) és az (a) hengeren lévő (y) csap pedig kiürítésre szolgál. A berendezés működésének módja már most ez: Föltéve, hogy az (a) henger, a (k) tartály és az (1) cső vízzel, a (a) kazán pedig olyan nyomólevegővel van megtöltve, melynek nyomasa a gőzkazánban uralkodó normális gőznyomásnak felel meg, a (b) dugattyú egész lent foglal helyet az (a) hengerben és a nyomás a gőzkazánban pl. csak 0.02 atrn.-val 2 dm. vízoszloppal nő, akkor is a gőznyomás az (1) csőben a vízoszlopot megfelelően fölszorítsa. Ennek folytán rögtön túlterhelés áll be a (b) dugattyú alatt, míg az (I) csőben a csüngő vízoszlop megrövidül és csakhamar eltűnik. A vízoszlop ezen eltűnése után a (b) dugattyú alatt, ha ennek átmérőjét pl. 2.5 dm-nek a vízoszlop hatásos magasságát pedig 25 dm-nek vesszük, ez az egyoldali (alulról való) túlnyomás keletkezik: 2 53

II (2+ 25) = 133 kg. Ha az (1) cső belső átmérőjét 0.16 dmnek vesszük, akkor az az út, melyet a (b) dugattyú egyelőre, a vízoszlop eltűnése után, megtett: (Itt a dugattyú és a tömítőszelencesurlódást egyszerűség kedvéért a számításnál I elhanyagoltuk). A (q) légkazánban a nyo-S más, ezen dugattyúeltolódás után, minthogy 1 a kazán az (a) hengerénél sokkal nagyobb, j tetszőlegesen megválasztható térfogatú, csak igen keveset emelkedett, úgy, hogy az új egyensúlyi állapot a gőzkazán- és a légkazánnyomás közt csak akkor áll be, ha a dugattyú további eltolódásával annyi víz szoríttatott át az (a) hengerből a (p) csövön át a (q) kazánba, mint amennyi az (a) henger és a (q) kazán közti térfogatviszonynak megfelel. Ameddig a gőzkazánban a nyomás még kissé tovább emelkedik, a (b) dugattyú, fölfelétolódásával, csökkentően hat a tüzelőanyagot tápláló berendezésre, az alsószél-, ill. füstgőzszívó fúvóra, vagy füstgáztolattyúra, míg végül nyugalom áli be a gőznyomás további emelkedésében. Időközben a (k) kondensvíztartály ismét megtelt kondensvízzel, anélkül azonban, hogy az (1) csőben a vízoszlop képződhetett volna, mert a folytonosan képződő kondensvíz a belépő kazángőzből. mely az (in) szájdarab (n) középső furatán át veszi útját, meg nem zavarva, az (m) szájdarab kis (o) nyílásain át szabadon lefolyhatott a kazánba. Csak akkor, ha. kissé sülyedt már a kazánnyomás, úgy, hogy a (q) légkazánban lévő nyomólevegő a (b) dugattyút lefelészorítani kezdi, telik meg az (1) cső újból vízzel, úgy, hogy az (1) csőben most kelet-