73157. lajstromszámú szabadalom • Önműködő töltőtollszárak, kihúzótollak, csőtollak számára

hézagot képez. (17) hézag a levegő bevezetésére, (16) hézag a kiömlési többlet felvételére szolgál. A betét a folyadék levezetése céljából (15) hasítéka] illetőleg az ennek folytatását képező (18) furattal bír, fejrészével pedig a vonalvastagság szabályozására szolgáló (13) csavar kétoldali nyílását zárja el. A tollszár (10) dugattyúval van felszerelve, mely főleg a tartályban idővel összegyűlt levegő eltávolítására szolgál. 5. ábra. A csőszerűen kiképezett és beúllíthafi ó (20) dugattyúriíd meghlosszabítását képező (22) cső a

kihúzótoll pengéi között helyet foglaló (24) test szűkebb (25) furatába nyúlik. Ez az elrendezés lényegében ismeretes. (Friss János 54313. sz. magy. szab.). A levegő a dugatityúrúd (21) és a (22) cső (23) furatán keresztül hatol a tartályba, A (22) cső furatába (27) csap van illeszve, mely a cső alsó torkolatát elzárja és vékonyabb felső részével a kiömlési többlet felvételére alkalmas kapilláris hézagot képez. A levegő ezen kapilláris hézagba felszívárgoitt folyadék beszívódása után, a (22) cső (26—26') oldalnyílásain át kis buborékok alakjában hatol a tollszár folyadékkal telt (25) furatába. Ha a levegő ismert módon a (22) cső nyitott, alsó torkolatán át hatolna be, az így keletkezett légtömlő a szűk (25) furatot teljesen elzárná. 6. ábra. Az ismert (33) légbevezető cső alsó, kívül kúpos végére (35) kupak van húzva, miáltal a levegő az így keletkezett felfelé szűkülő (37) hézagon keresztül illetőleg a kupak (36—36') oldalnyílásain át, alulról felfelé hatol a

tollszár folyadékkal telt bővebb (32) furatába. A felfelé szűkülő hézag kisebb légbuborékok képződését mozdítja elő ós a kiömlési többlet felvételére szolgál. A kupak alkalmazásával a folyadék nem hatol be a légbevezető cső (34) furatába s így a fenít nyitott csőben a folyadék nem száradhat be. A 7. és 8. ábra egy írótollszerű kihúzótollal (47) felszerelt töltőtollszárat tüntet fel két egymásra merőleges hosszmetszetben ós V—VI, VII—VIII keresztmetszetekben. A tollszár alsó (39) részének bővebb (40) furatába (44) betét van helyezve, mely a l'olyadékvezető (48) hasítékkal bír és nyakrészének kétoldali kúpos felületével a furatban két, felfelé szűkülő (49—49') hézagot képez, melyek a

(46—46') oldalnyílások útján a küllevegővel állanak összeköttetésben és a kiömlési többlet felvételére szolgálnak. A betét megfelelő furatába (42) cső beállíthatóan van beillesztve. (42) cteő furatában a kúpos végű (41) csap ugyancsak emelhetően foglal helyet. A levegő a betét (45) furatán át alulról hatol a (42) csőbe illetőleg a (41) csap álfial képezett szűkülő hézagon és a cső (43—43') oldalnyílásain át a tollszár folyadékkal telt (40) furatába. (42) cső emelésével a nyomásmagasság, (1) dsap emelésével a légátbocsátó szűkület nagysága növekedik. A két eljárás kölön-külön, vagy együtt alkalmazva, a folyadékbőség szabályozására szolgál. A 9. ábra egy csőtollal felszerelt Itöltőtollszár alsó részét tünteti fel hosszmetszetben és IX—X keresztmetszetben. (50) cső (51) furatába (53) betét van helyezve, melyben (57) test beállíthatóan foglal helyet. A csőtoll nyakrészével (57) test megfelelő furatába illeszkedik. Az (53) betét nyakrésze kúposán van kiképezve, miáltal az (50) csőben a felfelé szűkülő, gyűrűszerű (54) hézag áll elő, melybe a levegő a cső (56—56') oldalnyílásain át hatol be. A betét felső pereme a furat falával érintkezik és légátbocsátó (52) hasítékokkal van ellátva. . A folyadék (57) test (55) furatában szivárog a csőtoll folyadékvezető furatáig. A folyadékbőség szabályozása (57) test beállításával történik. A (50) cső térdszerűen meg van hajlítva, ami lehetővé teszi munkaközben a tollszár ferde tartását. A 10. és 11. ábra egy kihúzótollal felszerelt töltőtollszár alsó részét tünteti fel két egymásra merőleges hoszmetszetben és XI—XIII keresztmetszetben.