73130. lajstromszámú szabadalom • Különböző méretű csonkokhoz való egységes tartószerkezet művégtagok számára

Megjelent 1919. évi február lió 117-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73130. szám. VII/e. OSZTÁLY. Különböző méretű csonkokhoz való egységes tartószerkezet művégtagok számára. DR

ZIMMERMANN KÁROLY KÓRHÁZIGAZGATÓ ARADON. A bejelentés napja 1916 márcias hó 16-ika A művégtagok tartóit eddig általában úgy á^ lítoltuk elő, hogy a megmaradt csonkról pontos gipszmintát készítettek é& ennek alapján szabták ki » csonk fölvételére szolgáló, rendszerint kemény bőrből álló hüvelyt, amelyhez aztán a tul'ajdonképeni művégtag csatlakozott. Ez az eljárás egyfelől rendkívül körülményes és hosszadalaps volt, mert minden csonkítottról külön niimtáit kellett venni s n hüvely elkészítése is hosszú időt vett igénybe, másfelől pedig a csonk méreteinek megváltoztatásárvial a hüvely ' használhatatlanná váll és az új hüvely elkészítése vxgy a megtevőnek átalakítása ismét hoszszabb időbe és arányijáig jelentékeny költségbe került. Azonkívül az ilyen tarlók készítését és javítását csakis szakértő munkások végezhették, lakik természetszerűleg nem találhatók minden kis községben és így a nagyobb városoktól messzebb eső vidéken levő csonkítottak ez irányú szükségletei nehezen voltak kielégíthetők. A jelen találmány oly tartószerkezet előállítását céiliOizzisi, amely egyfelől! gipszminta vételét feleslegessé teszi, amennyiben rövidebb vagy hosszabb, izmosabb vagy soványabb csonkokra egyaránt alkalmazható, másfelől pedig gyárilag, mint tömegcikk állítható elő és javítása, vagy a csonk méreteinek megváltozása esetén az új méretekhez való alkalmazása bárki által elvégezhető. A találmány szerinti tartószerkezet lényegileg egy 'állandó nagyságú gyűrűből. és ezzel csuklósan összekötött, szabályozható hosszúságú sínekből áll, mely utóbbiak együttesen a láb- vagy karcscnkot körülvevő és a lulajdonképeni művégtagot hordozó kosarat alkotnak. A gyűrű úgy állíttatik be a megmaradt csonkon, hogy az ülőgumóit alátámassza, illetve feikarcsonkitásoknál ,ai viliit által alkotott háromoldalú gúláin biztos alátámasztási nyerjen, mire a csonkot körülvevő kosár a gyűrű által elfoglalt helyzet szer irat és a csonk méreteinek megfelelően át-I üttetik be. A fenti berendezéssel elérjük, hogy egy álj landó nagyságú gyűrű ugy magas "és erőteljes, mint alacsony és vézna testalkatú egyéneknél is egyformán- alkalmazható, mivel a> gyűrű számára mindig lehet találni olyan helyzetet, amelyben az az ü-lőgumót biztosan alátámasztja, Illetve a vállon biztosan fekszik. A találmánynak néhány kiviteli alakját a mellékelt rajzok tüntetik föl, amelyeken az 1. ábra a tartószerkezetet a hozzácsatlakozó botlábbal együtt elülnézetbero, a 2. ábra a tartószerkezetet lérdcsuklóval ellátott műlábbiaíl kapcsolatban, a 3. ábra a térdcsuklót és a szomszédos részeket oldalnézetben, a \. ábra fölülnézetben mutatja, az 5. ábráim a szabályozó szerkezetnek egy további kivitele, a ('. ábrán pedig a tartószerkezetnek csonttörés-