73123. lajstromszámú szabadalom • Cipőtalp

Megjelent 1919. évi február lió 91-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 73128. szám. I/b. OSZTÁLYCipőtalp. LICHTENFELÜ LIPÓT FAKERESKEDÖ BÉCSBEN. A 7C615. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1916 július hó 15-ike. A törzsszabadalom szerinti fa cipőtalpnál az egyes falécecskék célszerűen szövetből készült, hajlékony alzaton vannak megerősítve. A cipőfelsőrésznek, amely az így összeállított talphoz szögeztetik vagy ragasztatik, az elkészítésnek olyan állapotában kell lennie, amilyet a szokásos járótalpak fölszögezése megkíván, vagyis a szárnak már sarokaljjal, vagy egyúttal a sarokaljat is magában foglaló közbenső talppal kell fölszerelve lennie. A jelen találmány a törzsszabadalom szerinti cipőtalpnak olyan kiképzésére vonatkozik, amelynek célja abban áll, hogy a talp a szár elkészítésének már abban az állapotában fölerősíthető legyen, amelyben a szár akkor van, midőn a sarokalj, vagy a sarokaljat is magában foglaló közbenső talp még nincs fölillesztve. E célból a jelen találmany szerint a járótalpat alkotó egyes lécek nem hajlékony lapra, hanem fából készült és a sarokalj keretét is helyettesítő közbenső talpra vannak erősítve. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány szerinti talpnak egy kiviteli alakja fölülnézetben, a 2. ábrán az A—A vonal szerinti hosszmetszetben, a 3. ábrán pedig a B—B vonal szerinti kereszmetszetben van föltüntetve. Mint a rajzokból látható, a törzsszabadalom szerint alkalmazott egyes (m) falécecskék nem szövetre vagy bőrre, hanem az (n) fatalpra vannak megerősítve, amelynek alakja a sarokaljat is magábanfoglaló közbenső talp alakjával egyezik meg. Az (n) falap úgy van kivágva, hogy a rostok körülbelül a "talp hosszirányában haladnak, és ennek megfelelően az (m) lócecskék rostjait körülbelül derékszög alatt metszik. Ezáltal a talp az egymást keresztező rostirányok következtében nemcsak a fokozott szilárdsága, hanem amellet olyan tulajdonságra is tesz szert, hogy hajlékonysága ellenére hosszabb használat után is rugalmassan visszatérni törekszik kinyújtott helyzetébe. Ellenben ha a közbeeső talp úgy volna kivágva, hogy rostjainak iránya az egyes falécecskék rostirányával párhuzamossan haladna, akkor egyrészt az ilyen talp ellenállóképessége jóval csekélyebb lenne, másrészt pedig a talp hosszabb használat után fölfelé görbülő alakot venne föl. A talp előállítása úgy történik, hogy az egyes (m) lécecskéket igen vékony, nem egész a szélekig érő (ó) szövetréteg közbeillesztése mellet az egyelőre megmunkálatlan, és csak külső körvonalak szerint kiszabott (n) közbenső talpra enyvezzük, azután ez utóbbit másoló marógépen kellő alakra hozzuk. Ezen alakításnál az (m) lécek is megmun-