73121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldatok, emulziók és szuszpenziók elgőzölögtetésére vagy besűrítésre, valamint kémiai reakciók véghezvitelére

— 3 nánt van kiképezve, melynek kerületén magán igen szűk kieresztő nyílások vagy hasítékok vannak, mimellett az edény belső kerületén föllépő rendkívül nagy sebesség folytán az edénnyel nem mereven összekötött csőből folytonos sugárban bevezetett folyadék igen nagy nyomás hatása alá jut, mely nyomás a folyadékot a szűk nyílásokból, vagy hasítékokból igen nagy sebességgel kényszeríti kiáramlani. Emellett a finom nyílások közvetlenül a forgási test kerületén magán lehetnek elrendezve, vagy pedig két, vagy tubb karral képezzük ki a forgási testet (edényt), mely karok végein finom nyílások vannak. Lehet továbbá az edénybe beépített szívócsatorna útján levegőt, vagy gázt vezetni be belülről, ami a folyadék szétporlódását, vagy köddé alakulását szívóléghatással elősegíti és növeli. Továbbá úgy is lehet dolgozni, hogy az edény forgásakor kívülről levegőt, vagy gázt vezetünk a szétporlasztó-, vagy köddé alakító helyekhez, vagy szívatunk el ezekről a helyekről és ezzel a szétporlódást, vagy a köddé alakulást kedvezőbbé tesszük. Egy ezen eljárás foganatosítására alkalmas, példaképen választott berendezés a mellékelt rajzon van bemutatva, ahol az 1. ábra a berendezés függélyes metszetét tünteti föl a munka- (elgőzölögtető-, szárító-, vagy reakció-) téren keresztül, míg a 2. ábra annak tengelyirányú metszetét mutatja a szétporlasztó-, vagy köddé alakító edényen át, mimellett az ábra két oldalán két, egymástól eltérő foganatosítási példa van föltüntetve, a 3. ábrán az edény foganatosítási példájának fölülnézete, mimellett szintén két különböző foganatosítási példa van ezen az egy ábrán bemutatva, a 4. ábrán nézetben, részben metszetben, végül az 5. ábrán fölülnézetben és a j 6. ábrán tengelyirányú metszetben a berendezés két további módosítása van föltüntetve. A rajzban (A) tölcséralakú (B) fenékkel ellátott munka- (elgőzölögtető-, szárító-, vagy reakció-) teret jelöli, melybe (C)-néT levegőt, vagy valamely más gáz-, vagy gőzalak ú szárító-, vagy reakciószert vezetünk be, mely utóbbi (D)-nél lép ki az (A) elgőzölögtető-, szárító-, vagy reakciótérbe és az (I) nyílásokkal jelölt irányban veszi útját. A folyadék bevezetésére való csövet (E) jelöli, míg (F) az alább még leírandó szétporlasztó-, vagy kőidé alakító edényt, (G) pedig a gáz-, levegő, vagy gőzelvezető csatornát. A központi bevezető nyílással ellátott, forgási testként kiképezett (F) szétporlasztóvagy köddé alakító edény szilárdan ül a (J) tengelyen, mely nagy sebességgel forog körül. Az edény falai igen szűk hasítékokkal, vagy két, esetleg több sugárirányban, körív-, vagy könyökszerűen haladó (K) csővel vannak ellátva (lásd főleg a 3. ábrán!), melyek szilárdsági tekintetekből kifelé célszerűen szűkülnek. Utóbbi esetben a csövek végei egy, vagy több, a belső csőátmérőhöz képest igen kis (L) nyílásokkal vannak ellátva, metyek a cső tengelye irányában, vagy erre merőlegesen, vagy ahhoz képest ferdén haladnak. E nyílások irányának megválasztása szerint a szétporlasztás bárminő kívánt irány felé történhetik. Lehet azonban egy és ugyanazon csőben különbözőképen haladó nyílásokat is alkalmazni úgy, hogy a szétporlasztás egyidejűleg különböző irányok felé mehet végbe. Lehet továbbá a (K) csövek külső végeibe kicserélhető (M") fúvókákat beilleszteni, melyek az (L) nyílásokkal vannak ellátva. A fúvókák megerősítésének módja emellett tetszőleges lehet. A 2. ábra jobb oldala és 6. ábra szerint a fúvókák, (melyeknek áteresztőnyílása 1 mm. sőt ennél is szűkebb lehet) hátul egy (E) karimával vannak ellátva és belülről, tehát az (F) edény fölső nyílásán keresztül vezethetők be a (K) csövekbe, munkaközben a centrifugális erő hatása alatt kifelé nyomatnak és a (K) csövek végein az (N) karimák segélyével tartatnak fogva, melyek a (K) csövek megfelelő belső nyúlványaihoz támaszkodnak. Olyan is lehet az elrendezés, hogy az (F)