73105. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ásványszenek rostélyokon való eltüzelésénél melléktermények nyerésére

3 — txésben elégetni szándékolt szénből, annak elégéi előtt, a benne rejlő és alacso­nyabb hőmérséknél elillanó értékes anya­gokat fölfoghassam és az értékes részek­nek lehűtéssel való kiválasztása után még fenmaradó gázokat a tüzelőtérbe vezetve szintén elégesselu, míg az értékes anyagaitól megfosztott szén, közvetlenül a rostélyra. jutva, ott a szokásos módon kerül elégetésre. Ily módon a gázmennyiséget teteme­sen apasztani sikerül amellett, hogy an­nak hőmérséke is alacsonyabb, miáltal a gáz lehűtésére alkalmazandó lerendezé­sek aránytalanul kisebbek lesznek és így azok beszerzése kisebb üzemeknél is le­hetséges. Van azonban ezen módszernek más előnye is és pedig, a generátorgáz­_gyártással szemben, azon előny, hogy nem kell az összes szénből készített gáz­mennyiséget lehűteni, ami végeredmény­ben ' hőértékben való veszteséggel jár, hanem csak azon gázmennyiséget, amely :az értékes kátrányt tartalmazza. A szá­raz lepárlással, vagyis a koksz- és vilá­gítógázgyártással szemben az előny az, hogy az értékes kátránytól megszabadí­tott szén azon hőfokkal kerül a tüzelőbe, -•amelyre már fölmelegíttetett és így sem kokszkitolással, sem vízzel való eloltással <egyllekötött, veszteség nem áll elő. A beiendezés leírása Bármely automatikus tüzelőberendezés •elé; a szokásos garat helyett, mint az ábrából látható, oly (A) szekrényt he­lyezek, amelynek alsó nyílása alá egy­szerű (r) rostélyt lehet helyezni, amelyen a szokásos módon, begyújtással, tűz rak­ható, Az (n) nyilasnál a szekrénybe ke­rülő fezén, a (ti), (t2) és (t3) terelő síko­don való lecsúszás után, (a) rétegben jut ;a tűz fölé, ahol izzásba jön, miközben a fölötte lévő többi szén is fölmelegíttetik. A szekrényben a (tj), (t2), Ít3) stb. terelősíkok és az azokon lecsúszó szén a .(hl), (b2), (b$) üregeket létesítik, mely üregekben a tűz által melegített szénből keletkező gázok' összegyűlnek és a (cl), -r - * - - . " ~f • (t'2), (o3) csöveken keresztül, ventiláto­rok segélyével, elszivatnak, miközben a szokásos módon lehűtésre kerülnek, mely lehűtés alkalmával a gázokból a mellék­termények kiválnak. A (bl), (b2), (b3) üregek létesítésének és a gázoknak a (cl), (c2), (c3) csöveken át való elvonásának célja az, hogy az el-" gázosítót képező szekrénybe netalán be­kerülő friss levegő ne juthasson az első, legnagyobb hőértékű gázokat fölfogó üregekbe, ami elérhető azáltal, hogy a fölső nyíláshoz legközelebb eső (b3) üregben létesítjük a legnagyobb de­pressziót, a tűzhöz legközelebb levő (bl) üregben pedig a legkisebbet. Ezáltal el­érjük, hogy az elkerülhetetlen levegő az első, leghidegebb gőzökkel eltávozik, míg a többi üregből csak értékes, nagy hő­értékű, levegővel nem kevert gázok ke­rülnek ki. Hogy az (n) nyíláson lehetőleg kevés levegő jusson a szénen keresztül az első (b3) üregbe, a nyilás hengeres (d) dob segélyével is elzárható úgy, hogy ezen dobon keresztül történik az adagolás, mi mellett a (t) forgótengellyel összekötött szárnyak, a közöttük levő szénnel együtt, zárat képeznek és a nyil irányában fo­rogva. végzik az adagolást. ' ' Az (r) rostélyon izzásba került szén; a szükségelt mennyiségben, az alatta mozgó láncrostélyon, vagy egy alatta lévő lépcsős rostélyon az (s) tolókával szabályozható (m) nyíláson át kerül a tűztérbe, ahol a szokásos módon tovább ég el és az égési termények, a meleg le­adása után, a kéményen át távoznak, míg a szekrényből kiszivatott és a mellék­terméküktől mentesített gázok a (g), (g) nyílásokon át kerülnek a tűztérbe, ahol elégnek ós a szón égési termékeivel ke­verten haladnak tovább, hogy az általuk termelt hőmennyiség is kihasználtassék. Ezen eljárással sikerült a szén elégeté­sét olyanná tenni, hogy az eltüzelendő szén megszakítás nélküli üzemben, foly­tatólagosa.n kerül a tüzelőtér- előtti oly * helyre, ahonnan; az értékes gázok el- '

Next

/
Thumbnails
Contents