73088. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgásban lévő vonatokkal vagy effélékkel való távbeszélésre

és a föld között elrendezett (20, 21) kondenzátorok ismert módon arra szolgálnak, hogy az (A—B) szakaszon belül a távíróáramok hullámait elsimítsák és a távbeszélőáramoknak ezen szakaszon való túlterjedését meggátolják. A (D) távbeszélőállomás, mely a közéje és a távíróvezeték közé iktatott (22) kondenzátorral sorosan kapcsoltan az (A—B) szakasz (C) középpontja és a föld között fekszik, a távíróáramok részéről nem zavartatik számbavehető módon. A (23) szabályozóellenállás célja a 2. ábrán föltüntetett (13) ellenállásával azonos. A 6. ábra kettős távbeszólővezetéknek az álló áramkörhöz való fölhasználását mutatja. Az (A—C—B) szakasz képezi a légvezetéket. Ezen szakasz mindegyik végpontján a vezeték két drótja közé egy-egy vasmaggal bíró (14), illetve (25) fojtócséve van beiktatva; a csévék középpontjai a földdel vannak összekötve. A (C) ponton, mely megközelítőleg az (A—B) szakasz közepén fekszik, a vezeték két drótja közé a (16) fojtócséve van beiktatva és a szilárd (D) állomás ezen cséve középpontja és a föld közé van kapcsolva. Úgy, mint valamint távbeszálővezetéknek két szilárd állomás között való megkétszerezésénél, itt is az újonnan képezett áramkörnek a fölhasznált távbeszélővezeték két drótjához viszonyított szimmetriájánál fogva az újonnan képezett áramkör a távbeszélővezeték rendes üzemére vonatkoztatva zavaroktól mentes lesz. A távbeszélővezeték beszédáramaiból a beiktatott fojtócsévék csak egy kis törtrészt kapcsolnak rövidre vagy ágaztatnak le, viszont a csévék az újonnan képezett indukcióáramkör áramaival csak egészen kis ellenállást helyeznek szembe, minthogy ezen áramok a fojtócsévék két felére úgy ágaznak el, hogy az áramleágazások kölcsönös indukciójukat a csévék vasmagjaiban megszüntetik. A 7. ábrán látható elrendezés a 6. ábrától csak abban különbözik, hogy a (25) fojtócséve földvezetékébe a 2. ábrán látható (13) ellenállással azonos működéBű (27) ellenállás van beiktatva. A 8. ábra szerint a szabályzóellenállás két egyenlő (28 és 29) részből áll, melyek a kettős (A—C —B) távbeezélővezetók egy-egy drótjába vannak beiktatva. Az ellenállások célszerűen úgy vannak elrendezve, hogy akkor, amikor a vonatról kiinduló vagy a vonathoz menő beszélgetések nem mennek végbe, a (30 ós 31) kontaktusok által rövidrezáratnak. Ezen kontaktusokat a helytálló (D) állomás hallgatójának fölfüggesztésére szolgáló (31) kampó mozgatja. A 9. ábrán föltüntetett elrendezésnél a szabályzóellenállást a közös vasmagra bifilárisan föltekercselt (33, 34) csévék képezik, melyek a távbeszélővezeték egy-egy drótjába úgy vannak bekapcsolva, hogy a távbeszélővezeték rendes üzeménél használt ellentétes irányú áramok a vasmagra gyakorolt indukcióhatásukat kölcsönösen megszüntetik. Ezzel szemben a csévék az újonnan képezett indukcióáramkör egyik áramága számára hatásos induktív ellenállást nyújtanak. A 10. ábrán a 6. ábra szerint kiképezett berendezésnek több (D) állomás esetében való alkalmazása látható, mely állomások egy és ugyanazon kettős (A—B) távbeszélővezeték által vannak összekötve. Az állomások továbbá úgy vannak elrendezve, hogy használaton kivül önműködően rövidrezáratnak, mihelyt valamelyik állomáson a hallgatót leemeljük, elágazó áramkör létesül, mely a kétoldalt szomszédos állomásokhoz halad és melynek a közelben fekvő vezetékekre gyakorolt induktív hatása — esetleg ellenállások beiktatása által — meg van szüntetve. A rövidrezárást a hallgató (35) kampói létesítik. A 11. ábra végül oly foganatosítási alakot mntat, melynél a helytálló (D) állomás ki van kapcsolva és helyette a (36) fojtócséve közzéppontja és a föld közé egy transzformátor (37) primér tekercselése van bekapcsolva. A transzformátor (38) szekundér vezetéke a kettős (A—B) távbeszéJővezeték két drótja közé vagy esetleg egy külön távbeszélővezetékbe van kapcsolva, mely a (D) állomást egy másik (Dl) állomással köti össze. Ily módon azt a távolságot, ame-